„Aki elfedezi vétkét, nem lesz jó dolga, aki viszont megvallja és elhagyja, irgalmat nyer.”
(Példabeszédek 28,13)
Konfliktusaink elharapódzásának oka, hogy nagyon sokszor hozzáképzelünk dolgokat!
Mire gondolok? Vajon az itt mutatott szöveget el tudod olvasni?

Bizony, hogy el! Pedig, ha megnézed, nem minden betű van a helyén! Hogyan lehetséges ez? Nos, bár a szemünk nem látja a helyükön a betűket - az agyunk segít neki, és mégis megoldja ezt a feladatot.
A konfliktus is valahol innen indul és így működik! Vannak olyan részek, olyan területek, amiket nem látunk tisztán – így az agyunk a segítségünkre siet és megpróbálja kipótolni a hiányzó részleteket! Ekkor szokott az lenni, hogy mögé képzelünk dolgokat, amik nem is biztos, hogy ott vannak – de ugye tapasztalatainkra, érzéseinkre és különböző emlékképeinkre hagyatkozva megpróbáljuk mégis kiegészíteni és egy egésszé formálni a történetet!
Sokszor kell alkalmazni tisztázó kérdéseket a beszélgetés kapcsán! Van, hogy ugyanaz alatt nem ugyanazt értik. Például most az egyik osztályban a közösség úgy élte meg, hogy az egyik fiú állandóan üvöltözik – de a fiú nem is érzékelte. Azt mondta, hogy ő nem is üvöltözött. Az osztálytársaknál az üvöltözés a hangos beszéd volt – a fiúnál viszont az a bizonyos önkívületi állapot, amikor káromkodik is hozzá. Miután tisztáztuk ki mire gondol, könnyebben megértették magát a problémát is!
Mit értettél azon, hogy… / Mire gondoltál akkor, amikor…. / Most mire gondolsz?



