„A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak…” (Példabeszédek 21,5)

Thomas C. Corley öt éven keresztül tanulmányozta 233 tehetősebb és 128 szegénységben élő ember mindennapi szokásait. Arra jött rá, hogy óriási különbségek vannak a szokások között, melyeknek jó részét a vagyoni helyzet nem befolyásolja.

Kutatásai során több mint 200 napi tevékenységet vizsgált, amelyek erőteljesen megkülönböztetik a két réteget. Megfigyeléseit statisztikailag összegezte. Kutatásainak eredményét foglalta össze a Rich habits. The daily success habits of wealthy individuals című könyvben. A szerző által megfigyelt szokások közül érdemes végiggondolni néhányat.

• A tehetősebbek 80%-ának vannak konkrétan kitűzött céljai, míg ez a szegénységben élők mindössze 12%-áról mondható el.
• A tehetősebbek 23%-a játszik szerencsejátékon napi szinten, míg a szegénységben élők esetében ez 52%.
• A tehetősebbek 76%-a hetente négyszer tornázik, a szegénységben élőknél ez az arány 23%.
• A tehetősebbek 81%-a használ teendőklistát, míg a szegénységben élőknek csak 19%-a.
• A tehetősebbek 85%-a szeret olvasni, a szegénységben élőknek 26%-a.
• A tehetősebb szülők 63%-a olvas fel a gyermekének mesekönyvből, míg a szegénységben élőknél ez az arány csak 3%-ot tesz ki.
• A tehetősebb szülők és gyerekeik 70%-a átlagosan havi 10 órát töltenek el önkéntes munkával, szemben a szegénységben élők 3%-os arányával.
• A tehetősebbek 67%-a leírja céljait, a szegénységben élőknek csak 11%-a.
• A tehetősebbek 88%-a napi fél órát tölt el azzal, hogy saját magát képezze, a szegénységben élőknek csak 2%-a.
• A tehetősebbek 6%-a mondja csak el mindig, hogy mi jár pontosan a fejében, szemben a szegénységben élők 69%-ával.
• A tehetősebbek 79%-a havonta legalább 5 órát tölt el kapcsolatok építésével, ez a szegénységben élők körében mindössze 16%-os arányt mutat.
• A tehetősebbek 67%-a legfeljebb egy órát tévézik naponta, a szegénységben élőknél az a küszöb 23%.
• A tehetősebbek csak 6%-a nézi a valóságshow-kat, míg a szegénységben élők 78%-a.
• A tehetősebbek 44%-a a munka kezdése előtt három órával már fent van, ez a szegénységben élőkre 3%- ban jellemző.
• A tehetősebbek 85%-a hiszi, hogy a jó szokásokhoz gyakran szerencse is társul, míg a szegénységben élőknek csak 4%-a hiszi ezt.
• A tehetősebbek 76%-a hiszi, hogy a rossz szokások balszerencsét hoznak, szemben a szegénységben élők 9%-os arányával.
• A tehetősebbek 86%-a hisz az élethosszig tartó tanulásban és önfejlesztésben, a szegénységben élőknél ez az arány 5%.

A Thomas C. Corley által megfogalmazott különbségek természetesen nem adnak választ minden egyéni különbségre, s nem válaszolják meg hiánytalanul a társadalom gazdasági különbségeit. Nem is ez a célja, hanem sokkal inkább az, hogy ráébresszen mindenkit a saját mindennapi felelősségére, a saját választására.

Már az ószövetségi bölcsek (Példabeszédek könyve) is megfigyelték, hogy „aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít”. Hasonló gondolatot sokat olvashatunk még itt: „A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.” „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik.” „A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut.” „Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.” „Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával.” „Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és a gyors lábú félreléphet.” Mindezeket az információkat nem azok fogják az előnyükre fordítani, akik leállnak elmagyarázni, hogy más esetekben miért más az igazság, hanem azok, akik a saját életükben felismerik és a helyén kezelik az ok-okozati összefüggéseket.

Alakíts ki jó szokásokat, mert azon lesz Isten áldása!