Kiss Bálint Református Általános Iskola - Beiratkozás - előzetes igényfelmérő, 2026/2027. tanév
„Bízz az Úrban teljes szívedből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon Őreá gondolj, akkor ő igazgatni fogja útjaidat.” (Példabeszédek 3,5-6)
A mai nap a bizalom ellentétéről, a félelem a szorongás jellemzőiről szeretném, ha beszélgetnénk.
Amikor félünk valamitől, vagy úgy is mondhatnám, hogy szorongunk, a következőket tapasztalhatjuk:
- Testi érzetek
- gyors szívverés, nyugtalanság, kábaság
- izmok megfeszülése, fejfájás
- hasfájás hasgörcsök
- Szokatlan módon látunk és gondolunk dolgokat
- csak a dolgok veszélyes oldalára fókuszálunk
- azon jár az eszünk, hogy rossz dolgok történhetnek
- A szorongást keltő gondolatok gyakran fogalmazódnak meg olyan formában, hogy „mi lesz ha…?”
- Bizonyos viselkedésmintákat követünk
- megpróbálunk elmenekülni a probléma elől.
- elkerüljük a rettegést kiváltó helyzetet
- védelmet keresünk
A szorongás néha a barátunk, hiszen olyan, mint egy beépített riasztó, ami figyelmeztet a nehéz vagy veszélyes helyzetekre – ugyanakkor gyakran az ellenségünk, ha gyakran és nagyon erősen jelentkezik.
Mint az autó riasztója: ha jól működik, csak akkor riaszt, ha egy tolvaj el akarja lopni az autót. De ha a riasztó elromlik: bármikor beindulhat (akár egy széllökésre is).
Embereknél is előfordulhat, hogy a szorongás riasztójának elromlik az érzékelője, és ok nélkül beindul – aminek következtében olyan helyzetekben is megijedünk, amikor nincs mitől félni!
Miért romlik el a riasztónk érzékelője? És hogyan hozhatjuk helyre?
Hogyan segít mindaz, amit a reggeli áhítatokon tanultál eddig, a félelmeiddel szemben?
(Eduardo L. Bunge, Javier Mandil, Andrés J. Consoli, Martín Gomar: Kognitív visellkedésterápia szorongó és depressziós gyermekeknek és serdülőknek)
kép: freepik
„Bízzál az Úrban…” (Példabeszédek 3,5)
Mit jelent a bizalom? Miért bízunk meg egymásban? Miből tudod, hogy a másik megbízható vagy sem? Mit jelent az Úrban való bizalom? (Segít a történet is)
Egy János nevezetű ember egy nap egy meredek sziklafal tetején sétált, s egyszer csak túl közel került a pereméhez, és lezuhant. Zuhanás közben elkapott egy kiálló faágat, és azon lógott. Ahogy lenézett, iszonyattal látta, hogy még több mint háromszáz méteren át meredeken lejt a sziklafal. Tudta, hogy nem csünghet egy ágon a végtelenségig, de semmi lehetőség nem mutatkozott arra, hogy fel tudjon mászni a meredek falon.
Elkezdett hát segítségért kiáltani, remélve, hogy egy arra járó meghallja, és leereszt egy kötelet vagy valami mást.
- Segítség! Segítség! Van ott fenn valaki? Segítség!
Órákon át hiába kiabált, senki nem hallotta meg. Már ott tartott, hogy feladja, amikor meghallott egy hangot:
- János! János, hallasz engem?
- Igen! Igen, hallak! Itt vagyok, lent!
- Látlak, János. Nincs semmi baj?
- Nincs, de... ki vagy te, és hol vagy?
- Én az Úr vagyok, János. Én mindenütt ott vagyok!
- Az Úr? Úgy érted, Isten?
- Igen, Én vagyok.
- Istenem, kérlek, segíts rajtam! Megígérem, hogy ha segítesz innen lejutni, többé soha nem vétkezem. Nagyon jó ember leszek. Életem hátralévő részében Téged foglak szolgálni!
- Lassabban az ígéretekkel, János! Előbb hadd szedjelek le onnan, aztán majd beszélgetünk!
- Nos, a következőt kérem tőled. Nagyon figyelj!
- Bármit megteszek, Uram, csak mondd meg, hogy mit tegyek!
- Rendben! Engedd el az ágat!
- Micsoda?!
- Azt mondtam, engedd el az ágat! Csak bízzál bennem! Rajta!
Hosszú csend lett. Végül elkiáltotta magát János:
- SEGÍTSÉG! SEGÍTSÉG! VAN ODAFENN VALAKI MÁS???
Érezted-e már magad úgy, mint János? Azt mondjuk, hogy meg akarjuk tudni az Úr akaratát, de amikor megtudjuk, nem tudunk mit kezdeni vele. Túl ijesztőnek tűnik, túl nehéznek. Úgy határozunk, hogy valami más megoldás után nézünk.
Tanulj meg az Úrban bízni teljes szívedből. Ahelyett, hogy a magad módján, a magad elképzelése szerint csinálnád a dolgaidat, nézz az Úrra, és engedd hogy ő mutassa meg, mit kell tenned. A tanítványság egyszerűen annyit jelent, hogy bízunk Istenben - bízunk abban, hogy Ő tudja, mi a legjobb számunkra.
„Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.” (Példabeszédek 3,4)
Isten meg tudja mutatni neked jóindulatát a legszokatlanabb helyzetekben, sőt olyan emberek által is, akikről ezt teljesen valószínűtlennek tartanád. József útja Egyiptom kormányzóságáig igazságtalan vádakon és börtönbe vettetésen át vezetett. Eléggé esélytelennek tűnik, hogy egy elítélt bűnözőből a következő miniszterelnök legyen – hacsak nem Isten írja a történetet, mint ahogy Józsefnél is. „Megharagudott azért a fáraó a két főemberre, a főpohárnokra és a fősütőmesterre. Őrizetbe vétette őket a testőrparancsnok házában, abban a börtönben, ahol Józsefet fogva tartották.” (1Mózes 40,2-3). Amíg a börtönben voltak, József megfejtette mindkét ember álmát, és mindkét esetben megtörtént az, amit mondott. Így vált ismertté József tehetsége. Később a fáraót rossz álom kínozta, amelyet senki sem tudott megfejteni, de a főpohárnok emlékezett Józsefre, és beszélt róla a fáraónak. Ekkor József megfejtette a fáraó álmát, segített felkészülni az éhínség hét esztendejére, a fáraó pedig ezt azzal jutalmazta, hogy Józsefet tette maga után második emberré az országban. Végül József álma mégis valóra vált. Figyeld meg, kiket használt ennek érdekében Isten: egy péket, és egy pohárnokot. Lelki értelemben szólva: Isten fel tud használni pékeket arra, hogy megáldjon, mert ők tudják, milyen hozzávalókra van szükség a sütemény készítéséhez. Használnak hozzá sok mindent, például sót, lisztet, sütőport, mely külön-külön talán nem finom, de a végeredmény nagyon is ízletes. Isten tud használni pohárnokokat, mert ők tudják, hogyan kell valamit éppen idejében kinyitni. Érted már a lényeget? Tartsd nyitva elméd, maradj érzékeny Istenre, mert ő a legszokatlanabb helyzetekben és a legvalószínűtlenebb embereken keresztül is meg fogja mutatni jóindulatát.
Forrás: maiige
„Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.” (Példabeszédek 3,4)
Isten jóindulatának munkálkodását láthatjuk, ha megvizsgáljuk József életét. „De Izráel [Jákób] Józsefet minden fiánál jobban szerette… tarka ruhát csináltatott neki. Amikor testvérei látták, hogy apjuk jobban szereti őt minden testvérénél… meggyűlölték… Egyszer József álmot álmodott, elmondta testvéreinek, és emiatt még jobban meggyűlölték” (1Mózes 37,3-5). Figyelj meg két dolgot ebben a történetben!
Először: Isten jóindulata ajándék, nem jutalom; nem azért jár, mert jobb vagy a többieknél. Soha ne mentegetőzz azért, mert Isten áldásai szemmel láthatók életedben, de ne is tekintsd őket a felsőbbrendűség jelvényének. Pál megkérdezi: „Mid van, amit nem kaptál?” (1Korinthus 4,7). A válasz: semmi! Tartsd ezt észben, és élj hálás életet!
Másodszor: Isten jótetszése szerint járni nagy bölcsességet igényel. József testvérei ezt mondták: „Nézzétek, ott jön az álomlátó! Gyertek, öljük meg… Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!” (1Mózes 37,18-20). Nagy hiba megosztani az álmaidat azokkal, akik nem képesek értékelni. A szemed előtt talán örülni fognak veled, de titokban neheztelni fognak rád. A tékozló fiú bátyját nem zaklatta fel, hogy öccse éhezett messze idegenben egy disznóvályú mellett. Ő azzal nem tudott megbirkózni, amikor ünnepelték a hazatérőt. Saul király örült, amikor Dávid legyőzte Góliátot. De nem tudta kezelni, amikor az emberek azt mondták: „Megölt Saul ezer embert, Dávid meg tízezer embert!” (1Sámuel 18,7). Jézus erős szavakkal illette ezt a magatartást: „Ne dobjátok gyöngyeiteket a disznók elé…” (Máté 7,6 NKJV). Légy hát bölcs, és csak akkor szólj, ha eljött az ideje, Isten tetszését keresd, és akkor jóindulatában fogod élni az életed.
Forrás: maiige
„Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.” (Példabeszédek 3,4)
Ahhoz, hogy el tudd végezni az Istentől rád bízott feladatot, szükséged van Isten jóindulatára!
- Hogyan jutott el József az egyszerű fogolytól a börtönparancsnok-helyettesi posztig? „…az Úr Józseffel volt… és kedveltté tette a börtönparancsnok előtt… az Úr Józseffel volt, és eredményessé tette az Úr, amihez hozzáfogott” (1Mózes 39,21-23).
- Miért választott Ahasvérós király egy Eszter nevű zsidó rabszolgalányt, és tette őt királynévá? Mert Eszter „… minden leánynál jobban megnyerte tetszését és szeretetét. Ezért az ő fejére tette a királyi koronát, és királynévá tette…” (Eszter 2,17).
- Hogyan lett Sámuelből, a templomszolgából egy nemzet prófétája? „…Sámuel pedig folytonosan növekedék, és kedves volt mind az Úr, mind az emberek előtt” (1Sámuel 2,26 Károli).
Mi volt ezekben a kiváltságos emberekben a közös vonás?
- Először, hogy megtették a tőlük telhető legtöbbet. Kitűntek azzal a tehetséggel, amit Istentől kaptak, és amikor eljött az ideje, Isten előléptette őket.
- Másodszor: mások érdekeit helyezték előtérbe. Dávid szolgálta Saul királyt, pedig ő kegyetlen főnök volt. Ruth dolgozott azért, hogy özvegy anyósát eltarthassa, míg Naomi másik menye, Orpá csak saját magára gondolt.
- Harmadszor, tanítható lelkületük volt, és keresték a vezetést, útmutatást. Isten úgy válaszolt Ruth kívánságára, hogy a legmegfelelőbb tanítót, Naomit adta mellé, és Boázt, a legjobb főnököt, és azt is elintézte, hogy épp a megfelelő mezőre menjen (Ruth 2,2-3).
Isten jótetszése által összeköttetésbe kerülsz a megfelelő emberekkel, és ez juttat el a megfelelő helyre is. Amikor azon a területen dolgozol, amit Isten választott számodra, akkor áldásokat fogsz nyerni. Nem, nem fogsz mentesülni a megpróbáltatásoktól, de sikeres leszel abban, amire elhívást kaptál.
Forrás: maiige
„Te azért járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire!” (Példabeszédek 2,20)
Kik a jók és kik a rosszak számodra? Hogy értelmezed ezeket a szavakat? Hogyan tudsz a jók útján járni? Mit kell ehhez tenned (legyen ez minél konkrétabb)? Milyen érzések vannak benned, ha jót teszel? Milyen érzések vannak benned, ha valamit elrontottál, ha a rossz oldalra kerültél? Mi az, ami segít jónak lenni?
Ma nagyon nehéz gyermeknek lenni! Nagyon nehéz kamaszként megélni az elfogadást, a közösséghez tartozást, aminek viszont sokszor nagyon nagy ára is van. A csoportnyomás ereje elképesztő mértékű! S ezt többféle érzés (vagy ahogy pár napja hallottuk, többféle gondolat) működteti. A szégyentől való megmenekülés, vagy az, hogy ne váljunk bántalmazottá a közösségben, (csak mert valamit másképp gondolunk), ennek ereje hatalmas méreteket öltött napjainkban. Az, aki mellett nincs senki, könnyen válik célponttá – ezért inkább sok olyan viccen is nevetünk, ami inkább bántó, mint vicces. Sok olyan ruhát sírunk ki otthon magunknak, amire nem nekünk, hanem a társainknak van szüksége – s ha ezeket hordjuk, addig nem vagyunk célpontok. Sok olyan szokást veszünk fel, ami mögött meg tudunk bújni – ha úgy beszélünk, ha úgy gondolkozunk, mint a valami miatt vezérré vált személyek, akkor nyugalom lesz körülöttünk. Nagyon nehéz ma a jók útján járni, mert a világ, amiben élünk, nem mindig jó! Sokan mondjátok is: nem éri meg! Isten Igéje azonban mégis erre bátorít! Bármi is történik, „te azért járj a jók útján!” Isten személye nem változik. Ő ma is stabil viszonyítási pont! Ő nem változik! Ő tegnap, ma és holnap is ugyanaz lesz.
Te melyik úton szeretnél járni? Mit jelent a számodra Istent követni? Hogyan segít a hited a választásaidban? Hogyan tudsz jó maradni az iskolaudvaron/az osztályban/az edzésen/otthon?
„Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged. Megment a helytelen úttól, és az álnokul beszélő embertől.” (Példabeszédek 2,11-12)
Szoktál-e másokról beszélni/pletykálni? Milyen jellegű információkat mondasz el másoknak? Milyen jellegű hír kelti fel az érdeklődésedet? Mennyire jársz utána, annak, amit a másikról hallottál? Miért adod tovább?
Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt. Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:
- Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?
- Várj egy pillanatot! - válaszolt Szókratész. - Mielőtt bármit mondanál, szeretném ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz, az igaz?
- Nem. - Válaszolta az ember. - Éppenséggel csak hallottam róla, és...
- Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem. Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?
- Nem! Épp ellenkezőleg...
- Szóval - folytatta Szókratész - valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?
- Nem igazán.
- Nos - vonta le a következtetést Szókratész - ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, egyáltalán miért mondanád el?
Érdemes átgondolni nekünk is ezeket az alapelveket, mielőtt bárkiről, bármit elmondunk!
Kép forrása: Oszt6od
„Megfontoltság őrködik feletted…” (Példabeszédek 2,11)
Mindannyiunkkal megesett már, hogy rosszat mondtunk, rosszkor, rossz hallgatóságnak, és a végén nagyon bántuk.
Egy lelkész nyugdíjba vonulására díszvacsorát rendeztek, és egy helyi politikust kértek fel arra, hogy beszédet mondjon. A politikus késett, ezért a lelkész úgy döntött, hogy ő is szól néhány szót:
- Amikor 25 éve idejöttem, azt gondoltam, hogy ez egy rettenetes gyülekezet. Az első ember, akivel találkoztam, azt mondta, hogy lopott, hazudott, sikkasztott, házasságon kívüli viszonyt folytatott és kábítószerrel is élt. Megdöbbentem. Aztán rájöttem, hogy nem mindenki ilyen; ez a gyülekezet tele van jó emberekkel.
Ekkor megérkezett a politikus is, és elkezdte beszédét:
- Sosem felejtem el azt a napot, amikor a lelkész úr megérkezett, és engem ért a megtiszteltetés, hogy a gyülekezet tagjai közül elsőként találkozhattam és beszéltem vele. …
Vigyázz, kinek, mit mondasz, mert a meggondolatlan beszéd, nagy károkat okozhat.
- Kerültél már kellemetlen helyzetbe a szavaid miatt?
- Te beszéltél már így ki valakit? Esetleg vissza is hallottad, mit mondtál?
- Milyen károkat okoz az osztályközösségben a meggondolatlan beszéd?
Lehet, hogy pillanatnyilag jól esik kibeszélni mások problémáit és kudarcait, de előre megjósolható, hogy ennek később rossz hatása lesz kapcsolatotokra. Sőt, téged fognak megbízhatatlan embernek tartani! Egy bölcs ember azt mondta: Öt dologra kell figyelned ahhoz, nehogy kicsússzon a szádon valami, aminek nem kellene: kiről beszélsz, kihez beszélsz, hogyan, mikor és hol.
forrás: maiige
kép: Pixabay
„Bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet, ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket, akkor megérted, mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret.” (Példabeszédek 2,3-5)
- Mi volt az, amire nagyon vágytál, amit nagyon meg szerettél volna kapni?
- A vágyakozás jó vagy rossz dolog? Milyen érzésekből áll? Milyen tettet vált ki belőled?
- Mennyire van jelen az életedben a vágyakozás? Mikre szoktunk vágyakozni?
- Mennyire vágysz a bölcsességre? Több tudásra?
Ha úgy keresed, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket – ha úgy keresed, vágyod, mint a pénzt, a Wifi kapcsolatot és úgy kutatod, mint bármi mást, ami a legdrágább neked. Azaz, ha bölcsességet szeretnél, akkor megfeszített, kitartó, folyamatos keresésbe kell fognod. Hiszen bölcsességet soha nem fogsz találni, ha fél szívvel keresed. Óriási kihívás ez nekünk. Azzal a kérdéssel szembesít, hogy vajon igazán akarom-e a bölcsességet. Vágyom-e rá olyan erővel, amilyen szenvedélyesen kellene az Ige szerint keresnem azt?
Elmegy a tanítvány a mesterhez, és azt mondja: „Mester, én annyira szeretnék találkozni Istennel! Mondd, mit tegyek?” Mire a Mester: „Cselekvésre nincs szükség; vágyakozzál!” „De hát én nagyon vágyakozom Istenre.” Mire ő: „Jó, majd meglátjuk.” Később elmennek együtt úszni. Ahogy úsznak, a mester odamegy a tanítvány mögé, és belenyomja a vízbe. Végül fölengedi. „Ezt most miért csináltad?” – kérdezi a tanítvány, levegő után kapkodva. És akkor a mester ezt válaszolja: „Na, látod, ha majd az Istenre így fogsz vágyakozni, mint ahogy erre a levegőre vágyakoztál, akkor fogsz is Vele találkozni!”
Enélkül az elkötelezettség nélkül soha nem lesz a miénk a bölcsesség.
„Fiam, ha megfontolod mondásaimat, és parancsolataimat magadba zárod … akkor megérted, mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret.” (Példabeszédek 2,1.5)
Bizonyára te is tapasztaltad már, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mivel van tele a gondolatunk! Az, hogy hogyan érezzük magunkat vagy hogyan viselkedünk nehéz helyzetekben, nagyrészt azon múlik, mit mondunk magunknak az adott helyzetben vagy mit képzelünk el. A gondolataink sokszor automatikusak, s olyan gyorsan futnak végig a fejünkben, hogy észre sem vesszük azt. A gondolataink formálják az ún. „hiedelmeinket”, vagyis az elképzeléseinket, amiket a világról, másokról, saját magunkról, és Istenről alkotunk. Éppen ezért nem mindegy, hogy mivel van tele az elméd! Nem mindegy, hogy mivel táplálod a lelked, mit forgatsz magadban, min gondolkozol. Az egész úgy működik, mint egy gépezet – mutatok ehhez egy ábrát:
Ha a gondolataink negatívak – minden más negatív lesz, ha a gondolataink pozitívak, pozitív forrásból táplálkoznak, szintén minden másban pozitív dolgokat élünk majd meg. A legkönnyebben pedig a gondolatainkon tudunk változtatni!!
Sokszor azon múlik, ami történik velünk, hogy mit gondolunk az adott helyzetről! Ha elménket Isten Igéjével töltjük meg, az nemcsak az Isten kapcsolatunkra fog kihatni, hanem az érzéseinkre és a viselkedésünket is formálja!
(Eduardo L. Bunge, Javier Mandil, Andrés J. Consoli, Martín Gomar: Kognitív visellkedésterápia szorongó és depressziós gyermekeknek és serdülőknek)
Ti gúnyolódók, meddig csúfolódtok még? (Példabeszédek 1,22)
Bántottak már téged? Kerültél már olyan helyzetbe, amikor igazságtalanságot kellett megélned? Amikor céltáblájává váltál valakinek? Mondtak már rád negatív szavakat? És indulatosan beszéltek már veled?
Mit éreztél? Haragot? Indulatot? Kiszolgáltatottságot?
És mit tettél? Érezted már, hogy legszívesebben jól megvernéd? Visszavágtál? Visszacsúfoltál? Valami megjegyzést tettél a külsejére? Esetleg rosszat kívántál neki?
Nem tudom, hogy ismered-e Lázár Ervin által megformált Berzsián történetét... de ő egy olyan ember volt, aki nem tudott uralkodni az indulatain! Úgymond „szabadon” megélte, hogy amikor elöntötte a düh, akkor „ami a szívén, az a száján” – ki is mondta. Csakhogy egy nap rádöbben, hogy mindaz, amit indulatosan kimondott, meg is valósult, hatalmas sérüléseket okozva ezzel a környezetének, hiszen volt, akinek a lába tört el, volt aki arcra esett, volt akinek felrobbant a trombitája, volt akinek a szakálla égett le, és bizony, mikor a saját házával veszett össze – abban is egy hatalmas lyuk keletkezett, amikor a dühösen kimondott szavak következtében abba belecsapott a villám!
Mondd csak...
- mi lenne, ha megvalósulnának azok, amiket egymásnak kívánunk?
- te megúsznád épségben?
-mi lenne, ha minden benned levő indulat szabadon feltörhetne?
- mi lenne, ha ez nemcsak a szavak szintjén történne, hanem a szabadság azt jelentené, hogy valóban azt teszek, amit akarok?
kép: Berzsián és Dideki
Ti gúnyolódók, meddig csúfolódtok még? (Példabeszédek 1,22)
Egy anyuka levelét olvasom:
Második osztályos kisfiam szemüveget kapott, és nagyon fél, hogy emiatt csúfolni fogják. Az osztályukban már van két szemüveges gyerek, akiket folyton kigúnyolnak. Főleg azt a kisfiút, akinek a szemüvegén az egyik lencse mindig le van ragasztva. Úgy szeretném megkímélni őt ettől, mert én is szemüveges vagyok, és engem is nagyon sokat bántottak emiatt gyerekkoromban.
Sajnos igaz a megállapítás: a gyerekek szívesen csúfolódnak. Általában ennek az az oka, hogy nehezen fogadják el, ha valaki valamiben más, mint ők. Az irigykedéssel vegyes ellenszenv az, ami nyugtalanságot okoz bennük, és ez készteti őket csúfolódásra. De hát ez mindig is így volt. És gyanítható, hogy nemcsak a gyerekek hajlamosak rá, hanem a felnőttek is.
- Szoktak téged csúfolni mások?
- Szoktál te is csúfolni másokat?
- Volt-e már veled olyan, hogy kisebb dologban, csúfolódtál? Mit váltott ki a másikból?
- Volt-e már olyan, hogy téged csúfoltak ki? Milyen érzés volt?
- Mit teszel, ha csúfolódó gyerekkel találkozol? Mit mondasz neki?
- Mit lehet tenni az ellen, aki folyamatosan rosszindulatú (kigúnyolja társait) egy osztályközösségen belül?
A Biblia balgának, együgyűnek mondja azt az ember, aki ilyet tesz, és arra int/kér, hogy tartsd távol magad tőlük!
„Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik! (Példabeszédek 1,10)
Mitől is véd meg szüleink tanácsa, tanáraink vezetése? Attól, hogy rossz társaságba keveredj, hogy rossz döntéseket hozz meg. Attól, hogy engedj a többség nyomásának. A bűn könnyen válik vonzóvá, hiszen gyors meggazdagodást ígér és azt az érzést kelti, hogy „ne foglalkozz vele, mert úgyis mindenki így csinálja!” Elhiteti veled, hogy ez a természetes! Vagy valami mást hitet el veled? Roger Palms írja: „Amikor horgászni megyek, többféle csalétket viszek magammal, de van egy, amire mindig harapnak a halak. Létezik ugyanis egy gyengepontjuk, és mivel én tudom, hogy mi az, ki tudom fogni őket. Néha egy-egy halnak sikerül elszöknie, felszaggatva bőrét, mely majd begyógyul, de a sebhelyek mindig ott lesznek. Olykor neked is sikerülhet eliszkolnod a Sátán elől, de csak fájdalmas elszakadás után, aminek nyomait, hegeit életed végéig hordozod majd!”
Vigyázz! A kísértések a te gyenge pontjaidra szabottan érkeznek! Lehet, hogy nem fogsz lopni, de mi a helyzet a csúfolással? Lehet, hogy nem ölsz meg senkit, de mi a helyzet a pletykálással? A rossz társaság, a Sátán azt akarja elhitetni veled, hogy a bűn jó. De te NE ENGEDJ NEKIK!
- Volt már olyan, hogy a többiek miatt máshogy döntöttél, mint egyébként tetted volna?
- Volt már veled olyan, hogy épp azért közösítettek ki, mert nem mentél a többiek után?
- Mi a feltétele annak, hogy befogadjanak?
- Mennyiben befolyásolják a többiek a hozzáállásodat, a döntéseidet?
- Védett-e már meg szüleid tanácsa rossz helyzetektől?
„Fiam, kövesd apád útmutatását, ne vesd meg, amire anyád tanított! Ha megfogadod szüleid tanítását, ékes korona lesz az a fejeden, aranylánc a nyakadon. (Példabeszédek 1,8)
Min-Hi egy kedves, 12 éves éves kínai kislány volt, aki szüleivel az erdő szélén élt. Min-Hi születésnapja nyáron volt, ezért a kislány egy szép napernyőt kapott a születésnapjára.
Egyik alkalommal, amikor Min-Hi az új napernyőjével sétált a rizsföld szélén, egy hatalmas gorillát pillantott meg egy ágon hintázni.
- Szegény fejem! Nem tehetek mást, minthogy elbújok az ernyőm mögé, és meglátjuk mi lesz – gondolta a kislány, és remegve elbújt az ernyő alatt. De semmi nem történt, egyáltalán semmi. Amikor kikukucskált, minden csendes volt, és híre sem volt a gorillának.
Alig tett meg egy kis utat, amikor a bokrok között fenyegető árnyat látott imbolyogni. Egy óriási tigris volt az, ami csendben közelített felé.
- Ó, én szerencsétlen! Nem tehetek mást, minthogy elbújok a napernyőm mögé, és várok, amíg elkap – gondolta rémülten. Reszketve kuporodott az ernyő mögé. De nem történt semmi. Amikor kikukkantott a napernyő mögül, már nyoma sem volt a tigrisnek.
Amikor hazaért végre, édesanyjának rémülve mesélte el kalandjait.
- Megnézted, hogy mi van a napernyődön? – kérdezte tőle az anyukája.
Min-Hi kinyitotta az ernyőt és ijedtében hátraugrott. A napernyőre egy félelmetes és nagyon színes sárkány volt festve, óriási karmokkal és lángot szóró orrlyukakkal.
- Látod? Az erős sárkánnyal szemben nincs gorilla, tigris amely bántani mer! Jól teszed, ha mindig magadnál hordod napernyődet! (Bruno Ferrero: A napernyő)
A történet és az Ige kapcsán beszélgessünk:
Miért fontos hallgatni szüleinkre? Mit tanulhatunk a szüleinktől? Mitől védenek meg ezek a tanácsok minket? Van-e az életünknek olyan része, amit védeni kellene? Melyek ezek? Mitől kell őket megvédeni? Ti is kaptatok már „napernyőt”, ami megvéd? Szerintetek miért kell a mai világban óvatosnak lenni? Mit tanácsolnak leggyakrabban a szüleid?
„Hallgasd, fiam, apád erkölcsi tanítását, és anyád oktatását ne hagyd el! (Példabeszédek 1,8)
Néha elgondolkodom gyermekeim viselkedése láttán: mennyit küszködik velünk az Úristen. Életünk nagy részében mi felnőttek is olyanok vagyunk, mint a jobb, de legalábbis izgalmasabb utakat kereső tinédzserek, akik makacsul igyekeznek leválni szüleikről, de közben mégis rászorulnak a szülői szeretet biztonságára. Azt hisszük, jobban tudjuk, mi kell nekünk. Elképzeléseket, eszméket gyártunk, tervezünk és megvalósítunk, és nem érdekel bennünket, mit is gondol róluk az Úristen. Mert mi jobban tudjuk, mi kell nekünk. Mint a tékozló fiú, aki úgy hagyta el az atyai házat, mint aki soha többé nem szándékozik visszatérni.
Tinédzserként nagyon büszke és dacos tud lenni az ember. De egy pillanat alatt össze is tud omlani. Milyen nagy áldás, ha ott van a szülő, aki mégis elkapja! És micsoda áldás, ha a tinédzserévek elmúltával megszületik a tisztelettel, szeretettel és bizalommal teli felnőtt kapcsolat, amelyben már beszélgetünk, egyeztetünk, és teszünk is egymásért.
Milyen üzeneteket hallasz otthon a szüleidtől/a nagyszüleidtől? Eszedbe jut-e bölcs tanács apától és anyától? Tanártól? Mit mondtak neked a szüleid ma reggel?
Kép: pexels
„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete!” (Példabeszédek 1,7a)
Egy olyan korban élünk, ahol rengeteg ismeret, adat, tény áraszt el bennünket nap mint nap!
S miközben rengeteg információval rendelkezünk, nagyon kevés bölcsesség társul tudásunkhoz!
- Hogyan szelektálsz? Mi alapján választod ki a számodra fontos ismeretet?
- Mi a bölcsesség – ismeret közti különbség?
- Ki lehet bölcs? (Csak az idősek? Lehetsz bölcs fiatalon is?)
Egy szép napon négy ember utazott egy kicsi, négyszemélyes repülőben: a pilóta, egy lelkész és két tinédzser, akik közül az egyik éppen azelőtt nyert díjat, mint „A világ legokosabb tinédzsere”.
Repülés közben egyszer csak hátrafordult a pilóta, és így szólt:
Van egy rossz hírem, és egy még rosszabb! A rossz hír az, hogy elfogyott az üzemanyagunk. A gép le fog zuhanni, és ripityára törik. A még rosszabb hír az, hogy csak három ejtőernyőnk van.
Ez természetesen azt jelentette, hogy valakinek le kellett zuhannia a géppel együtt. A pilóta folytatta: „Nekem feleségem és három gyermekem van otthon. Nagy felelősség van rajtam. Sajnálom, de az egyik ejtőernyővel nekem kell leszállnom.”- azzal megragadta az egyik ejtőernyőt, és kiugrott.
A világ legokosabb tinédzsere szólalt meg következőnek: „Én vagyok a világ legokosabb tinédzsere. Talán én leszek az, aki feltalálja az AIDS vagy a rák ellenszerét, vagy megoldja a világ gazdasági problémáit. Mindenki számít rám!”- ezzel a világ legokosabb tinédzsere megragadta a második ejtőernyőt, és kiugrott.
Akkor megszólalt a lelkész:
- Fiam vedd el az utolsó ejtőernyőt. Én megbékéltem Istennel, és kész vagyok lezuhanni a géppel. Fogd hát az utolsó ejtőernyőt, és ugorj!
- Nyugalom tiszteletes úr! - mondta a másik tini - A világ legokosabb tinédzsere a hátizsákommal ugrott ki.
Tanulság: Sok ember elég okosnak tartja magát. A valóságban viszont nagyon hasonlítanak a világ legokosabb tinédzserére. Ejtőernyő nélkül ugornak ki a világba. Úgy gondolják, ők mindent tudnak, és mindennel rendelkeznek, ami szükséges ahhoz, hogy boldog, és kiteljesedett életet éljenek, és ami megmenti őket az ütközéstől és az égéstől. Valójában azonban csak egy hátizsákjuk van. Az ejtőernyő, ami megment: Isten félelme! (Fején a szöget)
kép forrása: pexels
„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete!” (Példabeszédek 1,7a)
A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ez a kiindulópont – de mit jelent az Úr félelme? Az Úr félelme jóval több, mint bibliai tanítás, elv vagy eszme, hiszen sok szállal kötődik mindennapjainkhoz.
Az „Úr félelme” azt a felismerést jelenti, hogy Isten szeretetteljes, irgalmas és megbocsátó – ugyanakkor szent, igaz és igazságos is. Az „Úr félelme” nem Istentől való félelem vagy rettegés a Bibliában. Nem valamiféle rossz lelkiismerettel való élés, hogy vajon mikor sújt le rám az Úr… Az „Úr félelme”, mint bevett szófordulat, Isten ismeretét (személyes ismeretét), szeretetét, tiszteletét, komolyan vételét jelenti. Azt, amikor valaki vele jár, útjain engedelmeskedik neki.
„A bölcsesség kezdete az Isten félelme” (Péld 9, 10). Az pedig nem azt jelenti, hogy félsz az Istentől, hanem hogy féled az Istent. Vagyis tiszteled őt, mint élő Istent, komolyan veszed, komolyan számítasz az ő valóságára. Építesz arra, amit mond. Arra építesz.
Értékeled azt, hogy Isten szól hozzád? Hol van a lakásodban a Biblia? A polcon? A kezedben? Hol van az életedben Isten Igéje? A szívedben? Olvasod? Hallgatod? És hallgatsz rá?
Amikor Salamon bölcsességet kér az Úrtól, akkor így imádkozik: „Adj azért szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között, különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?!” 1Királyok 3, 9. Nem jó helyzetfelismerő képességet kér. Amit kér az az Istennel való kapcsolatában gyökerezik: Uram, te tudod, hogy mi a jó és mi a rossz. Te tudod azt megmondani. Add, hogy értsem, és engedelmeskedjek annak, amit te mondasz! A Biblia szerint ez a bölcsesség és ez a boldogság útja!
A hal boldogsága a víz és nem a szatyor. Az ember boldogsága: közösségben Istennel. A hosszú távú boldogság azt jelenti, hogy vele vagyok minden helyzetben. Vele élek, vele sírok, vele nevetek. Az ő kezében, szeretetében van az életem. A boldogság alapja az, hogy mi Istenhez tartozunk, vele vagyunk, vele élünk. Mellette vagyunk a helyünkön. Ezért hozzá ragaszkodunk, rá figyelünk, őt követjük. A boldogok azok, „akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják.”
Szöveg forrása: https://szolnokref.hu/6254-2/
kép forrása: istockphoto
A bölcsességet és az erkölcsi tanítást csupán a bolondok vetik meg” (Példabeszédek 1,7b)
Az életünk tele van döntésekkel, választásokkal. Fiatalok és öregek egyaránt szeretnénk tudni a jó döntések titkát. Mit gondolsz, ki tud neked segíteni döntéseid meghozatalában? Mi alapján döntesz? Kire hallgatsz, kinek a tanácsát fogadod meg, ha döntened kell? Szereted-e, ha mások próbálnak neked segíteni?
A legbosszantóbb típusú ember: a mindent tudó, akinek már előre meg van a véleménye mindenről. Mondhatnánk ezt is, hogy inkább egy előre gyártott véleménye van mindenről. Bezárkózik mindenféle új elől, zokon veszi a fegyelmezést és visszautasítja, hogy tanuljon. Salamon ezt a típusú embert hívja bolondnak. Ne legyél mindentudó, hanem légy nyitott mások tanácsaira, különösen azokéra, akik jól ismernek téged, akik értékes meglátásokat és tanácsokat tudnak adni. Tanuld meg, hogy hogyan tanulhatsz másoktól és ne felejtsd el, hogy csak Isten tud mindent. (Nekünk van még mit tanulnunk!)
kép forrása: pexels
„Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását…” (Példabeszédek 1,5)
Ahhoz, hogy Isten pártfogását élvezd, és elnyerd az emberek támogatását, növekedned kell lelkileg, értelmileg és érzelmileg. Ehhez két dolog szükséges:
1) Soha ne hagyd abba a tanulást! Bármi történik veled, nem történik véletlenül. Azért történik, hogy tanulj belőle, olyan tanulsággal szolgál, ami jobbá teheti jövődet a jelenednél. De neked kell megkeresned ezt a tanulságot. Az internet és az okostelefonok hátránya az, hogy miközben végtelen információözön ér, azokat nem tudod feldolgozni, és nem tanulsz belőlük semmit!! Nincs idő megállni! Nincs időd átgondolni, megvizsgálni a sok új adatot! Ahelyett, hogy hagyod magad sodródni, hogy megelégszel a felszínességgel: állj meg, és szelektálj!
2) Soha ne hagyd abba tehetséged fejlesztését! Amikor egy idős férfitől megkérdezték, hogy miért gyakorol még mindig naponta hat-nyolc órán át, a világ egyik legnagyszerűbb hegedűművésze így felelt: „Mert azt hiszem, így fejlődök.” Milyen nagyszerű hozzáállás! Nem elég tovább élni, fejlődnöd is kell! Pál azt mondta Timóteusnak: „… gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely… van benned…” (2Timóteus 1:6). Wesley Tracy mondta, „Egyes emberek azt hiszik, hogy a lelki ajándék használata azt jelenti, hogy életed napjait és éveit azzal töltöd csupán, ami természetesen, könnyen, erőfeszítés, fegyelem vagy gyakorlat nélkül jön. Nem, az ajándékod kétféle lehet: középszerű vagy kiváló; egyedül rajtad áll.” (maiige)
Hogyan tudsz növekedni lelkileg? Hogyan tudsz növekedni érzelmileg? Mit teszel azért, hogy növekedj? Mit teszel azért, hogy fejleszd a tehetségedet? Hogyan küzdesz az ellen, hogy „elfolyjon” az életed?
Kép forrása: pexels
„Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!” (Példabeszédek 1,2)
Szeretettel köszöntelek az új tanév első tanítási napján. Bár nehéz visszarázódni a nyári szünidő után, remélem sok élménnyel gazdagított ez az időszak benneteket. Ebben a tanévben a Példabeszédek könyvével ismerkedünk meg. Különleges könyv ez, amit még több 100 évvel ezelőtt írt Salamon király a fiának. Eligazítást ad benne Salamon a fiának arról, mi az igazi érték, hogy lehet bölcs, hogy lehet sikeres az életben, és hogyan maradhat Isten útján.
„Ismerd meg a bölcsességet” – így kezdődött a mai Igénk. S a bölcsesség szó ebben a könyvben nagyon gyakran elő fog még kerülni. Számodra mit jelent a bölcsesség? Ki a bölcs ember? (Várjuk meg a válaszokat)
Ebben a könyvben a bölcsesség azt jelenti, hogy Isten igazságának, céljainak és tervének megfelelően élünk és gondolkodunk. Tettekre váltjuk a helyes ismeretet, és az élet minden részét egy távolabbi nézőpontból – Isten szemszögéből közelítjük meg. A bölcs ember elhiszi, hogy mindaz, amit Isten mond, igaz és helyes, és az Isten Igéje az egyedüli mérce, amely alapján élni érdemes! (Tűzbiblia)
Te mihez igazítod az életed? Mi alapján döntöd el, hogy valami értékes vagy értéktelen? Mi az, amit követsz? Hogy vagy Isten Igéjével? Hogy van jelen az életedben Isten szava? Mennyire figyelsz rá?
kép forrása: pexels
