Megjelent: 2025. május 19.

„Ne irigykedjék szíved, hanem az Úr félelmében maradj meg mindennap” (Példabeszédek 23,17)

Élt egyszer egy liba. Szörnyen ostoba, irigy állat volt. Mindenkit irigyelt, mindenkivel összeveszett, mindenkire sziszegett... Az emberek fejüket csóválva mondogatták: - Szörnyű ez a Liba! Egy alkalommal Liba meglátogatott a tavon egy hattyút. Libának nagyon megtetszett a szép, hosszú hattyúnyak. "De jó lenne nekem is egy ilyen szép, hosszú nyak" - gondolta magában. Megkérte a Hattyút: - Tudod mit? Cseréljünk! Neked adom az én nyakamat, s te add nekem a tiédet. Hattyú egy kicsit gondolkodott, de aztán ráállt. Nyakat cseréltek. Sétálgat a Liba szép, hosszú hattyúnyakával, s nem tudja, hogy mit kezdjen vele. Hol elfordítja, hol kinyújtja, hol ívben meghajlítja - sehogy sem találja kényelmesnek. Meglátja Libát a Pelikán, s csak úgy dülöngél a nevetéstől. - Ó, hiszen te nem vagy se liba, se hattyú - mondja neki -, hahaha! Megsértődött a Liba, a már éppen rá akart sziszegni, amikor észrevette, hogy a Pelikánnak milyen szép, nagy, zacskós csőre van. "De jó lenne nekem is egy ilyen szép, nagy, zacskós csőr!" - gondolta magában. Meg is mondta a Pelikánnak: - Tudod mit? Neked adom az én piros csőrömet, s te add nekem a te zacskós csőrödet! Pelikán nevetett, de aztán ráállt. Cseréltek. Megtetszett a Libának ez a cserebere. A Gémmel lábat cserélt: vaskos úszólábáért szép, vékony, hosszú gémlábat kapott. A Varjúval elcserélte nagy, fehér szárnyát kicsi feketére. A Pávát sokáig kellett rábeszélnie a Libának arra, hogy cserélje el vele díszes, színes farktollait az ő kis ecset farkáért. De végül sikerült neki. A jóságos Kakas könnyen odaajándékozta taraját, szakállát s hozzá még szép, kukorékoló hangját is. Senkire és semmire nem hasonlított már a Liba. Nagy peckesen sétálgatott gémlábán, varjúszárnyaival csapkodott, forgatta hattyúnyakát... Egyszer nagy csapat liba jött vele szemközt. - Gá-gá-gá, micsoda madár ez? - ámuldoztak a libák. - Liba vagyok! - kiáltotta Liba, és vadul csapkodott varjúszárnyával, kinyújtotta hattyúnyakát, és pelikáncsőrét eltátva harsogta: - Kukurikuuuú! Mindenkinél szebb vagyok! - Hát ha te liba vagy, akkor gyere velünk! - mondták neki a libák. Kimentek a libák egy kis rétre, és Liba velük tartott. A libák a füvet csipegetik, de Liba csak tátog, ide-oda dobálja zacskós csőrét, sehogy se tud füvet tépni vele. Lementek a libák a tóra fürödni, Liba is velük tartott. A libák mind úszkálnak a tóban, de Liba a parton futkos fel s alá, gémlábbal nem tud úszni. Nevetnek a libák: - Hahahahaha! Liba meg visszakiált nekik: - Kukurikuuuú! Kijöttek a partra a libák, s egyszerre csak honnan, honnan nem ott termett a Róka! Ijedten gágogtak a libák, és elrepültek. Csak Liba maradt ott, a varjúszárnyak nem tudták felemelni, futni kezdett hosszú gémlábán, de pávafarka belegabalyodott a nádasba. Itt aztán hosszú hattyúnyakát elkapta a Róka, és - uzsgyi! - szaladni kezdett vele. Meglátták ezt a libák, lecsaptak a Rókára, vadul csípték, ahol érték. Leejtette a Róka a Libát, és elfutott. - Köszönöm, libák, hogy megmentettetek - mondta Liba -, most már tudom, hogy mit kell tennem! Elment a Liba a Hattyúhoz, és visszaadta neki hosszú nyakát, Pelikánnak nagy, zacskós csőrét, Gémnek hosszú lábait, Varjúnak fekete szárnyát, Pávának díszes farktollait, a jóságos Kakasnak pedig a taraját, szakállát, szép kukorékoló hangját. És a Liba megint olyan lett, mint egy liba. Csak most okos és nem irigy liba lett belőle. Így szólt az én mesém a Libáról. Itt a vége, fuss el véle! Szutyejev: Micsoda madár ez?

Szutyejev meséje nagyon jól szemlélteti, miért veszélyes az irigység! Az egyik legpusztítóbb érzelem, ami nemcsak az emberi kapcsolatokat mérgezheti meg (2Kor 12:20), de az egészségnek is árthat (Péld 14:30).

Mégis! Bármennyire tudjuk, hogy veszélyes, mégis nap mint nap kerülünk olyan helyzetbe, amiben valakit vagy valamit irigyelhetünk! Ezt az érzést mélyíti a facebook használata is, hiszen ott mindenki a legjobb képét, a legszebb pillanatait teszi fel, és mutatja be. Mindenki utazik, mindenki jól él, mindenki szép, mindenkivel történik valami… csak én toporgok itt. Érlelődik bennünk is, ami a libában…kellene a másik „nyaka”, „hangja”, „lába”, csak az nem jó, amiben én vagyok!

Isten meg akar óvni téged! Meg akar őrizni téged, hogy te te legyél. C. S- Lewis a Hajnalvándor útjából készült filmben annyira szépen jeleníti ezt meg a rendező. Amikor Lucy a nővérére akar hasonlítani, egy látomást lát, amiben ő Susan lett! Eleinte nagyon tetszik neki, hogy ugyanolyan szép, mint a nővére. Viszont a látomásban nincs Lucy, s nincs az a sok élmény, kaland sem, amit együtt éltek át. Eltűnik minden, Lucyvel együtt!

„Ne irigykedjék szíved, hanem az Úr félelmében maradj meg mindennap” – biztat ma reggel az Ige. Éljünk hát eszerint, s próbáljuk magunkat meglátni Isten szemén keresztül!

Megjelent: 2025. május 16.

„Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…”  (Példabeszédek 22:29)

William Zinsser újságíró első munkahelye a The New York Herald Tribune volt. A kezdő riporterek hagyományosan a gyászjelentések rovatát kapják. Zissner azonban elégedetlen volt ezzel a megbízatással. „Pulitzer díjas oknyomozó riportokat tudnék írni – gondolta magáról – de itt ragadtam a gyászjelentések között.” Végül összeszedett magában annyi bátorságot, hogy megkérdezze szerkesztőjét: „Mikor fogok már valami rendes sztorira megbízást kapni?” A zsémbes öreg szerkesztő rámordult, és ezt mondta: „Figyelj, kölyök, soha nem fogsz tudni semmi olyat írni, amit nagyobb figyelemmel olvasnának, mint amit most írsz. Ha rosszul írsz le egy nevet, ha tévedsz egy dátumban, a család meg fog bántódni. De ha szépen írsz valakinek a nagymamájáról vagy édesanyjáról, akkor örömet okozol neki, és örökre hálás lesz érte. Bekeretezve ki fogja tenni a falra, amit írtál.” „Ezzel a dolog megváltozott számomra. Eltökéltem, hogy többet fogok tenni – mondja Zissner. – Több kérdést fogok feltenni. Elmegyek a még egy mérföldre.” Alapjában véve ez a Hegyi Beszédből vett gondolat – írj olyan gyászjelentéseket, amilyet szeretnél, hogy majd rólad is írjanak, olyanokat, melyek megérdemlik, hogy bekeretezve kitegyék őket a falra, mert valamikor valaki tényleg ki fogja tenni. Zinsser végül más témákról is elkezdett írni, beleértve egy az újságírásról szóló könyvet, ami több mint egymillió példányban kelt el. Mindez azonban nem történt volna meg, ha a gyászjelentéseket nem teljes odaszántsággal írja. Értsd meg, ha nem adod bele a lelkedet a munkádba, amit most végzel, nem fogod megtapasztalni a Lélek jelenlétét sem (pedig Ő mindig jelenlévő).

maiige.hu

Megjelent: 2025. május 15.

„Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát! ” (Példabeszédek 22,24-25)

Meg kell tanulnotok uralkodni magatokon! Nem gondolnátok, milyen sebeket okozhattok egymásnak. De hogyan uralkodjak magamon?

1. Jézus jó tanácsa: „Amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” Ha indulatba jönnél, gondolj erre: vajon te mit szeretnél, hogyan reagáljanak mások, ha hibát követsz el? Nem örülnél-e, ha ahelyett, hogy felrobbannának, inkább segítenének?
2. A másik, ami segíthet: te sem vagy tökéletes. Nem kell kiakadni mindenen, mintha az lenne a természetes, hogy minden tökéletesen működik. Ne várd ezt, mert te sem vagy 100%-os. És nem is leszel. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem törekszem a legjobbra.
3. És végül: gondolj arra, amit Jézus mond: aki fegyvert fog, fegyver által vész el. Az indulat olyan, mint a szeg: sebet ejt.  Ha te ehhez folyamodsz, veled is ezt fogják tenni.
4. Ami pedig a legfontosabb: ha nem tudtál uralkodni magadon, és megbántottál valakit, kérj bocsánatot. Rendezni kell a dolgaidat, mert különben elmérgesednek a dolgok. Megbántani persze könnyebb, mint bocsánatot kérni. A kislányom, ha erről van szó, mindig engem is akar: anya gyere velem apától bocsánatot kérni. Persze, ez nehéz, de meg kell tanulni szembenézni a saját hibáiddal.

Van mit gyakorolni: legyőzni az indulatot. Tedd meg nyugodtan, hogy számolod: hányszor sikerült. Gyakorold a bocsánatkérést is!

Tegyük meg, ami tőlünk telik, de ez nem megy önerőből, nem telik ki önmagunkból, és nem csupán elhatározás kérdése, hanem felülről jövő ajándék, amit elkérhetünk mennyei Atyánktól. Mások viselkedését nem szabhatjuk meg, a sajátunkat azonban irányíthatjuk. Bántó gondolatainkat, szavainkat, tetteinket megbánhatjuk, bocsánatot kérhetünk érte Jézus Krisztustól, és azoktól, akiket megbántottunk. Csak így lehet békességünk. Csak így lehet az életünkön áldás.

Megjelent: 2025. május 14.

„Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindegyiket az ÚR alkotta.” (Példabeszédek 22,2)

„Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindegyiket az ÚR alkotta.” – olvastuk. A gazdag és szegény között a különbség szembeötlő, ugyanakkor Isten mindkettőt úgy látja, mint az ő alkotását. Mi történik, amikor találkozunk a nyomorúsággal? Figyeld meg, milyen szépen, képletesen fogalmazza meg a Példabeszédek bölcse, hogy mit jelent nyitottnak lenni!

Tekintetünk elárulja, hogy nyitottak vagyunk, vagy bezártuk magunkat: „A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek.” (Példabeszédek 22,9) Kenyeréből… nem a gazdagságából, hanem abból, ami még a tisztes szegénynek is van. Ellenben: „Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek, de aki elfordítja tőle tekintetét, azt sok átok éri.” Ránézünk, vagy elfordítjuk tekintetünk. Mindnyájan ismerjük magunkat. Tekintetünk szívünkről szól.

Jézus elmondott egy példázatot az utolsó ítéletről. A példázat központi gondolata, hogy aki látta az éhezőt, a szomjazót, a jövevényt, a börtönben lévőt – és nem törődött vele, az Jézust vetette meg. És aki találkozott az éhezővel, a szomjazóval, a mezítelennel, a jövevénnyel, a börtönben lévővel és csak egynek is segített, Jézussal tette ezt. Vegyük észre, hogy apró, jelentéktelen és azonnali segítségről van szó. Egy falat étel, egy pohár víz, egy öltözet ruha, egy látogatás a börtönben. Hogyan értsük ezt? Amikor Jézus azt mondja, hogy ha „megtettétek ezeket akár csak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg”, arra mutat rá, hogy a szíved indulata a szegény iránt leleplezi a szíved indulatát ő iránta. Azaz, ha valaki ismeri szereti és Jézust, nem lehet közömbös és elutasító a kiszolgáltatott emberek iránt. Isten Igéje tükröt tart felénk, amelybe most még mélyebben tekinthetünk bele: mit látok a Krisztussal való kapcsolatomról? Mit mond ez el rólam?

Megjelent: 2025. május 13.

„Aki szereti a szív tisztaságát, és jóindulattal beszél, annak barátja a király.” (Példabeszédek 22,11)

Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? (Máté 7,3)

A kapcsolataink témáját és egy önismereti játékot hoztam ma reggelre. Gondolatban vegyél néhány kavicsot a kezedbe, és mesélj róluk! Melyik szimpatikus és melyik nem? Mi alapján döntöd el? Vajon miért értékeljük éppen így? A kavics most ebben a gondolati játékban, a kézzel fogható valóság egy kis darabja – még ha most gondolatban is játszottuk ezt végig! Mit veszünk észre rajta? Miről beszélünk? Nem tudunk a kavicsokról úgy beszélni, hogy valamilyen módon ne vigyük bele önmagunkat! Belső tartalmainkat folyamatosan belevetítjük – projektáljuk – a külső valóság észlelésébe, értelmezésébe. Ez a folyamat tudattalan bennünk! Ugyanezt tesszük a másik emberrel is, amit a kaviccsal. Nem tudjuk őt magát látni, csak magunkon keresztül. Saját gondolatainkon, saját élményeinken keresztül észleljük és magyarázzuk a másik tetteit.

S ha már kavicsok, akkor hozok egy történetet a mindennapokból: Valaki mesélte, hogy a gyermeke, akinek egy szép kavicsgyűjteménye volt, egy sietős reggelen meg akarta neki ezt mutatni! A kavics különlegessége abban volt, hogy egy szív formálódott ki a belsejében. De ő első reakciójából (elkésik, nem ér oda időben a tárgyalásra), csak annyit mondott neki: tudom, már láttam! Csak a kocsiba beülve jött rá, hogy igazán neki semmi veszteségbe nem került volna, ha megáll és kezébe veszi, megnézi és azt mondja gyermekének: Tudod, ez igazán te vagy! Egy igazi szív! – puszit adva a gyermek homlokára és megmaradt volna az emlék, hogy fontos vagyok!

- A te viselkedésed, mit üzen a társaidnak?

- Mivel van tele a szíved?

- Mi alapján döntöd el, hogy kivel vagy ma kedves és kivel leszel undok?

- Milyen tapasztalataid vannak ezzel kapcsolatban?

- Kerültél-e már feltételezések miatt kellemetlen helyzetbe?

- Hogyan kapcsolódik a felolvasott Ige ehhez a gondolathoz?

Megjelent: 2025. május 12.

„Az alázatnak és az Úr félelmének jutalma: gazdagság, dicsőség és élet.” (Példabeszédek 22,4)

⁹Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta: ¹⁰Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. ¹¹A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. ¹²Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. ¹³A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! ¹⁴Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik. (Lukács 18,9-14).

Alázat. Egy olyan fogalomról van szó, amelyet gyakran félreértelmezünk. Sokan összetévesztik az alázással, az alázkodással vagy a meghunyászkodással. Sokan úgy gondolják, hogyha valaki alázatos, annak nincs önbizalma, az kishitű vagy álszerény. Az alázat egy igen fontos tulajdonság, ha a kapcsolatainkról van szó.

Az alázat megmutatja, mit gondolok magamról, mire tartom magam, mit gondolok Istenről, a világról, a környezetemről és más személyekről. Mit mondok, hogyan teszem, milyen hozzáállással viseltetek. Rólam és a kapcsolataimról szól. Arról, hogy mennyire tisztelem Istent és az embereket, köztük magamat is. E jellemvonás hiányában a legegyszerűbb dolgokat sem tudjuk jól elsajátítani, a kapcsolatainkat pedig nem vagyunk képesek magas szintre építeni.

Tulajdonképpen ennek a farizeusnak mi a gyöngéje? Szerintetek ez az ember fölvette Istennel a kapcsolatot? Amikor imádkozunk – kicsit belépünk Isten előterébe. Egy kicsit felvesszük a csend ritmusát, egy kicsit megsejtjük ki is a mi Istenünk, ki is vagyok én, és hogyan is vagyunk mi együtt. Mikor ezt valaki megteszi, például egy imádsága előtt, szerintetek ebből tud következni az, hogy ott Isten világában elkezdjem azt mondani, hogy örülök neki, hogy nem vagyok olyan, mint a szomszéd? Szerintetek ez elképzelhető? Szerintem nem. Ebben a történetben ennek a farizeusnak a gyöngesége nem az a sok jó amit tesz, meg az a sok rossz, amit nem tesz meg, hanem hogy úgy van jelen a templomban, hogy nincsen kapcsolata Istennel.

Ebből a szempontból ennek a vámos embernek az erőssége, minden nyilvánvaló rosszaságával együtt, amit nem kell ellapogatni, meg elmaszatolni, az, hogy ő meg fölvette a kapcsolatot Istennel. De ez a valaki, lehajtja a fejét, és eközben egy valódi viszonyt vett föl Istennel.

Vedd fel Te is Istennel a kapcsolatot, és meglátod Tiéd lesz az a jutalom, amit az Ő Igéje ígér!

Megjelent: 2025. május 09.

„A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak…” (Példabeszédek 21,5)

Thomas C. Corley öt éven keresztül tanulmányozta 233 tehetősebb és 128 szegénységben élő ember mindennapi szokásait. Arra jött rá, hogy óriási különbségek vannak a szokások között, melyeknek jó részét a vagyoni helyzet nem befolyásolja.

Kutatásai során több mint 200 napi tevékenységet vizsgált, amelyek erőteljesen megkülönböztetik a két réteget. Megfigyeléseit statisztikailag összegezte. Kutatásainak eredményét foglalta össze a Rich habits. The daily success habits of wealthy individuals című könyvben. A szerző által megfigyelt szokások közül érdemes végiggondolni néhányat.

• A tehetősebbek 80%-ának vannak konkrétan kitűzött céljai, míg ez a szegénységben élők mindössze 12%-áról mondható el.
• A tehetősebbek 23%-a játszik szerencsejátékon napi szinten, míg a szegénységben élők esetében ez 52%.
• A tehetősebbek 76%-a hetente négyszer tornázik, a szegénységben élőknél ez az arány 23%.
• A tehetősebbek 81%-a használ teendőklistát, míg a szegénységben élőknek csak 19%-a.
• A tehetősebbek 85%-a szeret olvasni, a szegénységben élőknek 26%-a.
• A tehetősebb szülők 63%-a olvas fel a gyermekének mesekönyvből, míg a szegénységben élőknél ez az arány csak 3%-ot tesz ki.
• A tehetősebb szülők és gyerekeik 70%-a átlagosan havi 10 órát töltenek el önkéntes munkával, szemben a szegénységben élők 3%-os arányával.
• A tehetősebbek 67%-a leírja céljait, a szegénységben élőknek csak 11%-a.
• A tehetősebbek 88%-a napi fél órát tölt el azzal, hogy saját magát képezze, a szegénységben élőknek csak 2%-a.
• A tehetősebbek 6%-a mondja csak el mindig, hogy mi jár pontosan a fejében, szemben a szegénységben élők 69%-ával.
• A tehetősebbek 79%-a havonta legalább 5 órát tölt el kapcsolatok építésével, ez a szegénységben élők körében mindössze 16%-os arányt mutat.
• A tehetősebbek 67%-a legfeljebb egy órát tévézik naponta, a szegénységben élőknél az a küszöb 23%.
• A tehetősebbek csak 6%-a nézi a valóságshow-kat, míg a szegénységben élők 78%-a.
• A tehetősebbek 44%-a a munka kezdése előtt három órával már fent van, ez a szegénységben élőkre 3%- ban jellemző.
• A tehetősebbek 85%-a hiszi, hogy a jó szokásokhoz gyakran szerencse is társul, míg a szegénységben élőknek csak 4%-a hiszi ezt.
• A tehetősebbek 76%-a hiszi, hogy a rossz szokások balszerencsét hoznak, szemben a szegénységben élők 9%-os arányával.
• A tehetősebbek 86%-a hisz az élethosszig tartó tanulásban és önfejlesztésben, a szegénységben élőknél ez az arány 5%.

A Thomas C. Corley által megfogalmazott különbségek természetesen nem adnak választ minden egyéni különbségre, s nem válaszolják meg hiánytalanul a társadalom gazdasági különbségeit. Nem is ez a célja, hanem sokkal inkább az, hogy ráébresszen mindenkit a saját mindennapi felelősségére, a saját választására.

Már az ószövetségi bölcsek (Példabeszédek könyve) is megfigyelték, hogy „aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít”. Hasonló gondolatot sokat olvashatunk még itt: „A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.” „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik.” „A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut.” „Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.” „Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával.” „Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és a gyors lábú félreléphet.” Mindezeket az információkat nem azok fogják az előnyükre fordítani, akik leállnak elmagyarázni, hogy más esetekben miért más az igazság, hanem azok, akik a saját életükben felismerik és a helyén kezelik az ok-okozati összefüggéseket.

Alakíts ki jó szokásokat, mert azon lesz Isten áldása!

Megjelent: 2025. május 08.

„Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az ÚRral szemben.” (Példabeszédek 21,30)

Tegnap már utaltam rá, ma jobban kiemelném a Biblia tanulmányozásával kapcsolatban:

Írd le, amit felfedeztél. Amikor Isten szól hozzád az Ő Szaván keresztül, legyen annyira fontos neked amit mond, hogy le is írod. Az írás, képessé tesz arra, hogy emlékezzünk rá, Isten mit mondott nekünk, és lejegyezzük a felfedezéseinket.

Imádkozz újra. Légy csendben. Kérd Istent, hogy mutassa meg neked az Ő Szavát. Beszélj arról Istennek, amit Ő mondott neked. Mondd el, hogy mit gondolsz arról, amit Ő mond. Beszélj neki mindenről, ami az elmédben megfogalmazódik.

Nem csak egy mód létezik arra, ahogy a csendességedet megtarthatod, hanem más ehhez hasonló terv követésével is elindulhatsz azon az úton, ami az eredményes csendesség megtartásához vezet.

Beszéljünk róla!

- Gondoltál már úgy a csendességedre, mint egy bensőséges beszélgetésre Istennel?

Miért, vagy miért nem?

- Milyen zavaró tényezőket kell kiküszöbölnöd azért, hogy "csöndben légy"?

- Miért nehéz néha, hogy lassan olvasd a Bibliát és elmélkedj azon, amit mond? 

Megjelent: 2025. május 07.

„Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az ÚRral szemben.” (Példabeszédek 21,30)

A tegnapi napon ott fejeztük be, hogy elmélkedj Isten szaván – innen folytatnánk a mai gondolatokat. A Biblia tanulmányozásakor a "kérdezős" módszer nagyon jó módszer tud lenni. Ennek lényege az, hogy különböző kérdéseket teszel fel az igerészre. Például ilyen kérdéseket:

1. Van valamilyen BŰNöd, amire az igerész olvasásakor ébredtél rá, és ezt meg kell vallanod? Megvilágít Isten Igéje esetleg valamit számodra, amit helyre kell hoznod Istennel?
2. Van az igerészben ÍGÉRET, amit hittel elfogadhatsz magadénak? Több mint 7000 ígéret van Isten Igéjében. Kérdezd meg magadtól, hogy van-e az adott igerészben egy mindenkire vonatkozó ígéret. Kérdezd meg magadtól, hogy betöltötted-e az ígéret feltételét. Minden ígérethez általában kapcsolódik egy előzetes feltétel. 
3. Változtatnod kell a HOZZÁÁLLÁSodon? Van bármi olyan dolog, amellyel kapcsolatban meg kellene változtatnod a gondolkozásodat? Esetleg tenned kellene valamit pl. a negatív hozzáállásoddal, az aggodalmaskodásoddal, a bűntudatoddal, a félelmeddel, a magányosságoddal, keserűségeddel, büszkeségeddel, közönyöddel, vagy a saját személyiségeddel kapcsolatban?
4. Tartalmaz PARANCSot, amelynek engedelmeskedned kellene? Van-e olyan parancs az igerészben, amelynek engedelmeskedned kell az érzéseid ellenére is?
5. Van benne PÉLDA, amit követned kell? Van benne pozitív és követendő példa, vagy bemutat esetleg olyan negatív példát, amit el kell kerülnöd?
6. Szükség lenne arra, hogy elmondj egy IMÁt? Pál, Dávid, Salamon, Illés, Ézsaiás, többek között, mind imádkoztak, ezt látjuk a Bibliában. Használhatod az ő imáikat, és tudd, hogy imáidat meghallgatja Isten, mert ezek az imák benne vannak a Bibliában, és Isten akaratával összhangban vannak. 
7. Említ az igerész valamilyen TÉVEDÉST, amit el kell kerülnöd? Bölcs dolog a tapasztalatokból tanulni, és még bölcsebb dolog mások tapasztalatából tanulni! Nem kell minden hibát nekünk elkövetnünk. Mit tudsz azoknak a hibáiból tanulni, akikről az adott igerész szól?
8. Említ olyan IGAZSÁGot, amit el kell hinned? Sokszor olyat olvasunk az Igében, amellyel kapcsolatban nem tudunk mást tenni, csak egyszerűen el kell hinnünk. El kell hinnünk például, amit Istenről, az Atyáról, Jézusról, a Szent Lélekről, a múltról, a jövőről, a mennyről, a pokolról és más egyéb témáról mond a Biblia.
9. Említ VALAMI olyat, amiért Istent dicsérheted? Mindig találhatsz olyan dolgot egy igerészben, amiért Istennek hálás lehetsz, például azért, hogy megtett valamit, amit kértél, vagy megvédett valamitől. 

A fenti kérdések mindegyike tartalmaz egy cselekvést kifejező igét.  Írd bele ezeket a Bibliádba, vagy írd fel egy kis papírra (könyvjelzőt is készíthetsz belőle), és tartsd a Bibliádban. Hozzásegítenek majd ahhoz, hogy "az Igének cselekvői" lehessünk mindig, amikor az Igén gondolkozunk.

Megjelent: 2025. május 06.

„Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az ÚRral szemben.” (Példabeszédek 21,30)

Honnan ismerhetnéd meg Isten tervét, Isten gondolatait, ha nem onnan, hogy tanulmányozod az Ő Igéjét?

Ha még sosem tartottál csendességet eddig, akkor lehet, hogy ez az egész olyan idegenül hangzik a számodra! Így a következő napokban megpróbálom hozzád közelebb hozni. Minden amire igazán szükséged lesz a hatékony megismeréshez az egy Biblia és egy jegyzetfüzet.

Hogyan is kezdj hozzá?

Először is, legyél csendben az Úr előtt. A Biblia ezt az Úrra való várakozásnak hívja. Úgy kezdhetsz neki, hogy egyszerűen leülsz és kiiktatsz minden pittyegést a telefonodon, a környezetedben, ami elvonná a figyelmed.

Másodszor, imádkozz tömören. Kezdj egy rövid nyitó imával. Kérd Istent, nyissa meg az elmédet, és vezessen. Kérd, hogy tisztítsa meg az elmédet.

Olvass egy részt az Írásból, lassan. Itt kezdődik az Istennel folytatott beszélgetésed. Ő beszélni kezd hozzád az Igéjén keresztül, és te válaszolsz neki imában. Lassan olvasd a Bibliát. Ne próbáld túl gyorsan olvasni, vagy túl sokat. Engedd, hogy hasson Rád, és formálja a gondolataidat! Minél lassabban olvasod az Írást, annál jobban rá leszel kényszerülve, hogy gondolkodj azon, amit olvasol.

Elmélkedj az Ő Szaván. Tölts időt azzal, hogy megrágod, amit Isten mond neked. Úgy rágd meg az Igét, ahogyan a tehenek a szénát. Tűnődj el rajta, birkózz vele az elmédben.

Megjelent: 2025. május 05.

„Aki bedugja a fülét a szegény kiáltására, nem hallgatják meg, ha majd ő is kiált.” (Példabeszédek 21,13)

Egy antropologus egy afrikai törzs gyermekeinek javasolt egy játékot: letett egy kosár gyümölcsöt egy fa mellé, majd így szólt:

- aki előbb odaér az nyeri a gyümölcsöt! Erre a gyermekek mind felálltak, kézenfogták egymást, es együtt szaladtak érte. Megkérdezte, hogy miért nem versenyeztetek?

Mire ők: Ubuntu. Hogyan tudna valamelyikünk is boldog lenni, ha bármelyikünk szomorú?

A mai világ azt mondja: érvényesülj! Ha kell, taposs át másokon, hiszen a lényeg, hogy te előbbre kerülj! Neked ez jár! Te ezt megérdemled!

A Biblia azt mondja: ADJ! Vegyél észre másokat! Tegyél a másikért, és vedd észre, ha valami baj van.

Miért?

- Egyrészt, mert te sem tudhatod mi történik veled, nem tudhatod, hogy mikor szorulsz rá te magad is a segítségre! És bizony, ha a bajban észrevesznek, meghallgatnak, a mi lelkünknek is nagyon jól esik.

- Másrészt – ez a feltétele annak, hogy meghallgassanak! Odafent is! Sokan kiáltanak Istenhez, de csak azért, hogy a saját életüket tegyék jobbá Isten segítségével. Ezek közül sokan, nem értik miért nem hallgatja meg Isten az imáikat! Isten a szíveket vizsgálja! A te szívedben mennyire van helye a másiknak? Nem a menő osztálytársaknak, hanem annak, aki szegény, aki rád szorul (nem feltétlenül anyagilag, hanem érzelmileg!) …annyi hely van Isten szívében a te számodra! Mielőtt félreértenéd: nem azért, mert Isten „bosszúálló”, hanem azért, mert ő csak annyira tud szeretni téged, amennyire te engeded neki! Annyi áldást tud adni neked, amennyit te engedsz!

Aki bedugja a fülét a szegény kiáltására, nem hallgatják meg, ha majd ő is kiált. Figyeljünk másokra!

Megjelent: 2025. április 30.

„Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.”

(Példabeszédek 20,22)

Dermell Reed Kelet-Oakland egyik legdurvább környékén nőtt fel, 7 testvér közül negyedikként. A Reed családban még soha senki nem végezte el a középiskolát, és úgy nézett ki, hogy nem is Dermell lesz az első. A fiú nagyon bizonytalan volt a jövőjét illetően. A családja sokat küszködött. Az utca, ahol lakott tömve volt bandákkal és kábítószer-kereskedőkkel. Képes lesz valaha kikeveredni innen?

Tizenegyedikes korában egy csendes nyáréjszakán hirtelen lövéssorozatot hallott.

- „Itt mindennap lehet lövéseket hallani, úgyhogy nem törődtem vele” – emlékezett vissza Dermell.

Hirtelen egy barátja rontott be az ajtón, lábán golyósérüléssel. Kiabálni kezdett, hogy Dermell kisöccsét, Kevint lelőtték egy elhaladó kocsiból, és meghalt!

„Sokáig borzasztó dühös voltam. Rettenetesen fájt, hogy elvesztettem valakit é ssoha nem láthatom már az életben – magyarázta Dermell. Kevin csak 13 éves volt. És egy piti kis utcai balhé miatt lőtték le. Nem lehet elmondani mit éltünk át. Zuhanórepülés volt az egész család számára.”

Dermell ösztönös reakciója az volt, hogy megöli a gyilkost. Ezt látta egyetlen lehetőségnek, hoggy megtorolhassa öccse halálát. Bár a rendőrség még nyomozott a tettes után, Dermell tisztában volt vele, hogy ki az. Pár héttel Kevin halála után egy frissen szerzett pisztollyal elindult, hogy bosszút álljon Davisen, öccse gyilkosán.

„Sötét volt. Davis és haverjai nem láttak engem. Ott ült egy padon, dumálgatott, röhögcsélt, jól érezte magát, és ott voltam én, 15 méternyire tőle egy kocsi mögött kuporogva, töltött pisztollyan a kezemben. Ott guggoltam, és gondolkodtam: csak meg kellene húznom ezt a ravaszt, és megölhetném a tesóm gyilkosát!”

Komoly dolog! Ezen a ponton azonban Dermell megnyomta a szünetgombot, és képzeletét használva átgondolta  jövőjét.

„Magamra és az életemre gondoltam. Még ha csak másodpercekre is, de mérlegeltem a lehetőségeimet! Végigvettem, mennyi esélye lehet annak, hogy elmenekülök, és sosem kapnak el, hiába nyomoz a rendőrség Davis gyilkosa után. Aztán eszembe jutott, amikor Kevin elkísért a focimeccseimre. Mindig azt mondta, hogy profi leszek. A jövőmre gondoltam, arra, hogy fősulira megyek. Arra, hogy mit akarok kezdeni az életemmel.”

Dermell egyszerre meghallotta a lelkiismerete hangját:

„A kezemben tartok egy pisztolyt, remegek, és azt hiszem, a jobbik felem azt mondja, hogy most menjek haza, aztán meg suliba. Ha bosszút állok, eldobom magamtól a jövőmet. Nem lennék jobb, mint az a fickó, aki lelőtte a tesómat”

Dermell sikeresen leérettségizett, s 5 év múlva Dermell lett a főiskola focisztárja, és megszerezte a diplomát.

Észreveszed-e a történetben, milyen eszközök segítették Dermellt dönteni?

1. ÖNTUDAT – amikor megállítom egy pillanatra az eseményeket!
2. LELKIISMERET – ami segít eldönteni mi a jó, mi a rossz!
3. KÉPZELET – új lehetőségek elképzelése.
4. SZABAD AKARAT – lehetőségünk van választani, változtatni!

„Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.” (Példabeszédek 20,22)

Sean Covey: A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása

Megjelent: 2025. április 29.

„Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.” (Példabeszédek 20,22)

BESZÉLGESSÜNK:

- Szoktatok-e bosszút állni? Miért? Mikor? Milyen helyzetekben?

- Milyen érzés megtenni? Megnyugodtok utána?

- Milyen érzés marad bennetek, amikor nem tudtok/nem akartok bosszút állni?

- Milyen más lehetőség van a kezedben?

Ha valaki megbánt, akár fizikailag, akár érzelmileg, döntést kell hoznod. Használhatod az energiádat arra, hogy helyreállj vagy arra, hogy bosszút állj. Egyszerre azonban nem teheted mindkettőt.

Hogyan tudod megállni, hogy ne légy te is durva, amikor más az veled? Hát nyomd meg a szünetgombot! Igen-igen! Állítsd meg az életed szalagját egy pillanatra, és gondolkodj, mielőtt cselekszel!

Sean Covey: A kiemelkedően eredményes fiatalok 7 szokása

Megjelent: 2025. április 28.

„A halló fület és a látó szemet egyaránt az Úr alkotta.” (Példabeszédek 20:12)

Egyszer megkérték Dr. Howard Hendrickset, a gyülekezetnövekedés szakértőjét, hogy állapítsa meg egy bizonyos gyülekezetről, vajon miért csökken folyamatosan a létszáma. Miután több héten át részt vett istentiszteleteiken, találkozott a vezetőséggel, és ezt mondta nekik: „Építsetek a templom köré kerítést, és a kapunál szedjetek belépődíjat, hogy azok, akiket érdekel, megnézhessék, milyen volt egy gyülekezet az 1950-es években!” Másként fogalmazva: reménytelenül le vagytok maradva!

Amikor az énünk forog kockán, amikor rólunk van szó, hajlamosak vagyunk arra, hogy szépítsük a dolgokat, és figyelmen kívül hagyjunk minden ellenkező bizonyítékot. Ez azonban nagyon veszélyes, mert idővel már nem is látjuk, hogy valójában mi az igazság.

A jó vezetők azonban nem így járnak el, hanem fáradhatatlanul keresik az igazságot. Gyökerestől kiirtják a félretájékoztató híreket, és nem jutalmazzák azokat, akik ilyeneket terjesztenek. Ezzel átlátható, őszinte környezetet teremtenek, ahol valóságosan felismerhető, hogy mi zajlik. Ennek biztosítására ők maguk is így élnek, a következő hét parancsolat szerint:

1) Ne tettess!

2) Ne hunyd be a szemed!

3) Ne túlozz!

4) Ne lődd le a rossz hír hozóját!

5) Ne bújj el számok és statisztikák mögé!

6) Ne utasítsd el az építő kritikát!

7) Ne szigetelődj el!

Veszélyes vizeken evez az, aki fejlődésre törekszik, miközben a valóság előtt behunyja a szemét; egy darabig talán működik, de végül biztosan elsüllyed! Akár az iskolai, akár az osztály, akár a személyes életedről van szó, nézz szembe az igazsággal, bármennyire fájdalmas is! Ha pedig nem tetszik, amit látsz, kezdj el változtatni rajta! maiige.hu

- Próbáljátok a 7 parancsolatot átbeszélni, mit jelent ez az osztály életében, személyes helyzetekben!

Megjelent: 2025. április 16.

„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Példabeszédek 17,17)

Szeretném elmondani neked, milyen nagyon szeretlek, hogy érdekel a sorsod, és szeretném, ha elbeszélgethetnénk. Ma reggel, amikor felébredtél a csodálatos napfényben, mely betöltötte szobád, ott voltam az ágyad mellett, reméltem, hogy azt mondod nekem: "Jó reggelt!"-, de nem tetted.

Azt gondoltam, talán túl korán van még és ezért nem vettél észre. Próbáltam felhívni figyelmedet, mikor az ablakodat kinyitottad sietve, friss levegővel csókoltam meg arcod. Rád árasztottam a virágok édes és illatos szelencéjét, a madarak csicsergésében szerelmi dalt énekeltem neked. Te elmentél mellettem, siettél.

Később figyeltelek, amikor a barátaid társaságában voltál, nagyon jól elbeszélgettetek. Ó, mennyire szerettem volna, ha velem is váltasz néhány szót, közelebb jöttem. Reméltem, hogy mondasz nekem valamit, de elmentél, és nem vettél észre.

Délután küldtem neked friss megelevenítő esőt, és rád mosolyogtam minden cseppjével. Kiáltottam neked mennydörgő hangon hátha-hátha meghallasz. Azután festettem neked, egy csodálatos naplementét, majd minden csillagból rád tekintettem..., remélve, hogy meglátsz, és te is ezt teszed. De csalódtam..., most is!

Éjjel, amikor ágyban voltál, rád árasztottam a holdfényt, és ezzel emlékeztettelek arra, hogy nem felejtelek el. Reméltem, hogy most elalvás előtt beszélgethetünk, te egy szót sem szóltál hozzám. Ez nagyon fájt nekem. Mégis vigyázok rád, és remélem, hogy holnap észreveszed jelenlétem.

De mindennap így ment ez. Folytattam kinyilatkoztatásom, hogy majd barátul választasz.  Én úgy viselnék rád gondot, mint senki más. Szeretetem irántad mélyebb a tengernél, és magasabb az égnél.

Örök szeretettel szeretlek, ezért vagyok ilyen jó hozzád. Azt szeretném, hogy együtt járjunk, annyi mindent szeretnék veled közölni a Te javadért, kérlek, válaszolj Nekem:

Jézus, aki nagyon szeret téged!

Áldott TAVASZI szünetet!

Áldott Feltámadás Ünnepet!

Megjelent: 2025. április 15.

„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Példabeszédek 17,17)

Jézus olyan barát, aki helyetted vállalta a keresztet. „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.” (János 15,13) Ez a szeretet az egész Szentírás központi üzenete. Hiszen a Biblia azzal indul, arról szól és azzal is fejeződik be, hogy Isten az embert, téged, engem, bennünket abszolút érdemtelenül, mégis szeret. A hívő emberen pedig mintegy átfolyik a Krisztus szeretete. Folyamatosan kapja Jézustól, ugyanakkor pedig adja is tovább. Ezért mondja Jézus: Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Majd tanítványaihoz fordulva így folytatja: „Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek.”

De mi is a Barátság? Talán ezen a területen is gyakran gondolkodunk helytelenül. Az teljesen rendben van, hogy óvodás, vagy kisiskoláskorban még nagyon sok a barát. A gyermek még úgy véli, hogy egy szórakoztató játék, vagy örömmel együtt töltött idő valamelyik társsal, az a barátság. Később, középiskolás, főiskolás korban, majd a munkahelyen is barátokkal vesszük körül magunkat, életkorunk előrehaladtával azonban ezek száma erősen csökken. Aztán házasságra lépve új rokonokat és ismerősöket kapunk. Ha pedig munkahelyet változtatunk, új környezetünkben, új arcokkal találjuk szembe magunkat. Ezzel párhuzamosan a régi barátokra egyre kevesebb idő jut, végül teljesen megszűnik a kapcsolat. De vajon azok, akiket a mában barátainknak tartunk, kimerítik-e a barátság fogalmát az Isten igéje szerint?

A Példabeszédek könyvében olvassuk, hogy „Minden időben szeret aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.” (Péld 17,17) Az ige szerint az igaz barát ismérve, hogy nem csak jó sorsunkban van mellettünk, nem csak az érdekei szerint szimpatizál velünk, hanem minden időben! Sőt, a bajban derül ki, hogy igazából ki is ő. Akinek már volt ilyen tapasztalása, tudja, hogy valóban így van.

Megjelent: 2025. április 14.

„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Példabeszédek 17,17)

Maradjunk a nagyheti eseményeknél, azon belül, pedig azoknál az embereknél, akik ott voltak a kereszt körül.

BARABBÁS

Barabbás azért menekülhetett meg a biztos halálból, mert Jézus meghalt helyette. Nem sokat tudunk róla.

Valamelyik közel-keleti országban esett meg a 20. században a következő történet. Két testvér közül az idősebb keresztyén lett, az öccse azonban rossz társaságba keveredett, és részt vett egy gyilkosságban is. Azon az éjszakán zaklatottan dörömbölt a bátyja lakásának ajtaján.

Véres volt a zakója, nyomában a rendőrség, el akart bújni valahová. Ledobta az árulkodó holmit az előszobában, felvett valamit testvére ruhái közül és elrejtőzött. A bátyja rövid gondolkodást követően magára vette a véres ruhákat, s a hamarosan megérkező üldözők magukkal vitték. Gyorsított eljárással ítélték halálra. Utolsó kívánsága az volt, hogy levelet írhasson öccsének. Ez a levél fennmaradt, s így szól: „Édes öcsém! Én holnap meghalok a te bűnödért a te véres ruhádban. Kívánom, hogy élj tiszta életet az én tiszta ruháimban!”

Amikor öccse megkapta e sorokat, majdnem megzavarodott. Erre nem gondolt, Két nap múlva feljelentette magát, nagy gondot okozva ezzel az igazságszolgáltatásnak, mert az ítéletet már végrehajtották. El kellett dönteni: végre lehet-e hajtani egy halálos ítéletet kétszer. Végül annyira megrendítette a bírákat ez a levél, hogy feltételesen szabadlábra engedték a gyilkost, akinek aztán megváltozott az élete. (Ezt a történetet dolgozza fel a Szeretetnepper c. film is)

Barabbással pontosan ugyanez történt, ami ezzel a férfival: Jézust végezték ki helyette, s ő – noha halálra méltó bűnöket követett el – szabadon élhet tovább.

Megjelent: 2025. április 11.

„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Példabeszédek 17,17)

Jézus tudta, hogy földi életének utolsó estéjéhez érkezett. Árulás, kihallgatás, kínzás és halál várt rá. Az utolsó estét tanítványai körében töltötte.

Tudom, még nagyon kicsik vagytok ahhoz, hogy ezen gondolkozz, de ha tudnád, hogy közeleg a vég, utolsó óráidat nem úgy próbálnád tölteni, hogy azok csak rólad szóljanak? Talán áthívnád a barátaidat, hogy melletted legyenek, megkérnéd anyukádat, hogy készítse el a kedvenc ételedet, rávennéd a testvéreidet, hogy teljesítsék minden kívánságodat, hogy te nyugodtan és méltósággal nézhess szembe a halállal.

Nem így Jézus! Utolsó estéjét tanítványai szolgálatának szentelte, mert „szerette övéit a világban, szerette őket mindvégig” (Jn 13,1). Jézus a szolgálat drámai cselekedetével fejezte ki a szeretetét. Vacsora közben felállt, vászonkendót kötött a derekára, fogott egy vízzel teli tálat, és megmosta a tanítványai lábát.

Micsoda visszataszító feladat. Akkoriban az emberek sarut viseltek, poros utakon közlekedtek (együtt az állatokkal), és ritkán fürödtek. Lábukra izzadság és kosz tapadt. Undorító. Jézus azonban letérdelt eléjük, és szolgálta őket.

Majd a 24 lábat megmosta. Még Júdásét is. Annak ellenére, hogy tudta, Júdás el fogja árulni. Amikor befejezte, megkérdezte a tanítványaitól: „Értitek, hogy mit tettem veletek?” A tanítványok szótlanul, döbbenten meredtek rá, szinte sokkos állapotban a lábmosás után. „Ha tehát megmostam a ti lábatokat én, az Úr és Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.” (Jn 13,12.14-15)

Érted? A szeretet szolgálat.

Megjelent: 2025. április 10.

„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Példabeszédek 17,17)

„Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasok, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban. (Efezus 4,32)

Amikor Jézus megmosta a tanítványok lábát, előre tudta a jövőt. Tudta, hogy merre mennek majd azok a lábak. Tudta, hogy másnap már egyik sem követi, egyik sem áll mellette. Tudta, hogy inkább elmenekülnek majd, ha megcsillan a kard egy római katona oldalán. Csak egyetlen láb gazdája nem fog elfutni tőle a kertben. Júdás egy lépést sem tesz!

Akkor miért mosta meg mégis azokat a lábakat? Miért hajolt meg előttük Jézus? A válasz csak egyetlen szó: kegyelem. Jézus nagyon is jól tudta, mit fognak tenni a tanítványai, mégis szeretett volna rájuk hagyni valamit, amire majd emlékeznek.

Azt akarta, hogy emlékezzenek rá, hogy megmosta a lábaikat. Azt akarta, hogy tudják: ő már rég megbocsátotta a bűneiket, még mielőtt vétkeztek volna. Kegyelmet kaptak, még mielőtt kérték volna.

Ez a kegyelem számodra is elérhető. Amikor úgy döntesz, hogy hiszel Jézusban, és engedelmeskedsz neki, kegyelme teljesen tisztává tesz.

Gondold át!

A kegyelem az, amikor büntetést érdemelnél, de helyette megbocsátanak neked. Jézus megbocsátja a hibáidat. Azt kéri, tégy így te is másokkal. Van valaki, aki megbántott vagy akiben csalódtál? Kérd Istent, hogy segítsen neked kegyelmesnek lenni!

Max Lucado

Megjelent: 2025. április 09.

„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Példabeszédek 17,17)

JÁNOS

Egy tanítvány, aki végig kitartott! Aki elkísérte Jézust Kajafás udvarába, aki ott állt Jézus édesanyjával Jézus keresztje alatt. Ő nem fogadkozott, nem vagdalkozott, de mindvégig csendesen ragaszkodott Mesteréhez. Egy tanítvány, akiről nem sokat beszélünk, mégis az, amit tett csendben, a legnagyobb szeretetről tanúskodik. Jelen volt, és alaposan megfigyelt mindent, s utólag le is jegyezte, amit látott. Az ő leírásából tudunk meg pontos részleteket a nagypéntek eseményeiről:

- Jézus elfogására nemcsak a templom rendfenntartó erői vonultak ki, hanem egy ezredes vezetésével, római katonák is kivonultak.

- ő ismerte név szerint Málkust, a templomszolgát, akinek Péter levágta a fülét

- Jézus és Pilátus beszélgetését is ő írja le részletesebben …

Sok ilyen részletet említhetnénk még, amiket azért tud János, mert szemtanú volt!

Volt tehát egy ember, aki azért volt Jézus mellett, mert szerette őt. Csendesen és hűségesen állt Jézus mellett a nehéz órákban is!

- Te meddig állsz a barátod mellé?

- Hagytak már cserben?

- Hagytál már cserben barátodat?