„Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem válok semminek a rabjává.” (1Kor 6,12)
Thoma László írja: Még emlékszem gyermekkoromból olyan időkre, amikor nem voltak roskadásig a boltok polcai minden földi jótól. Kisgyerekként csokoládét különleges alkalmakkor kaptunk. Mikulásra előfordult, hogy Bécsből hozott a nagymama olyan édességeket, aminek Magyarországon nyoma sem volt az üzletekben. Mikor megkaptuk az ajándékot, először meg kellett futni a diplomáciai köröket. Megkínálni minden felnőttet, a testvért (esetleg a jelen lévő unokatestvéreket) és ha még maradt, akkor jöhetett, aminek jönnie kellett. Be kell, hogy valljam előttetek, hogy ilyenkor én pusztítottam, amíg láttam, élveztem a pillanatot, az ízeket, az illatokat. A nővérem gyakran kissé megvetően nézte mindezt végig, hiszen ő ennél józanabb volt. Ő mindig eltette az ő részét, és szépen beosztva fogyasztotta el azt. Gyakran még hónapokkal később is volt neki abból, aminek számomra már az emléke is elhalványult. Igen, ő volt a józan, a mértékletes, a megfontolt, én pedig a mértéktelen, a habzsoló, a türelmetlen.
Jó kis családi címkék ezek. El lehet ezekkel látni az embereket a környezetünkben és magunkat is. Van, akinek a mértékletesség nehezen megy, és van, aki könnyen tartóztatja meg magát. Ki ilyen, ki olyan típus. Nem kell keresztyénnek sem lenni ahhoz, hogy valaki mértékletes legyen. Ha jól nevelik a szülei, jó példát mutatnak neki, jó eséllyel rendben lesz az életének ez a területe. A mértékletesség általános emberi erény. Az embernek szüksége van rá ahhoz, hogy egészségét megóvja, javaival jól gazdálkodjon. Nem kell hozzá hit sem, egyszerűen belátás, józanság, logikus gondolkodás. Több tanmese is szól erről, ami emlékezteti az embert a mértékletesség fontosságára.
Hogy mi a mértékletesség legfőbb szabálya? Azt tegyem, ami építi hívő jellememet, hívő életemet! Közelebb visz Istenhez, vagy eltávolít Tőle? Szabad bármit kipróbálnia a hívő embernek, de vizsgáljam meg, hogy használ-e a hitemnek? A legfontosabb, hogy semminek se váljak a rabjává! Magától nagyon hamar rabbá lesz az ember! Lehetünk élvezetek rabjai, tv, számítógép, telefon rabjai, vágyaink rabjai. Sokszor jó dolgok is megkötözhetnek minket, ha nem mértékkel éltünk velük. Mindezen naponta gondolkoznunk kell, mert földi és örök életünk múlik rajta! (http://www.gref.hu/hu/igehirdetes/bolcsesseg-igehirdetes-sorozat/mertekletesseg-elvitelre, Somogyiné Ficsor Krisztina: Jellem ABC)
Beszélgetős kérdések:
- Van valami, amihez úgy érzed, „túlzottan hozzánőttél”?
- Mit gondolsz, miért mondja Pál, hogy nem akar semminek rabja lenni?
- Te miben szeretnél szabadabb lenni?
Napi kihívás: Ma gondold végig: mi az, ami könnyen „raboddá” válhat (pl. net, játék, nasi)? Tegyél egy apró lépést a szabadság felé: korlátozd egy kicsit, és közben mondd ki: „Jézus, Te vagy az Uram, nem ez!”