Határtalanul - Horvátország, Szlovénia - 5. nap

Minden jó programnak vége lesz egyszer. Gyorsan elérkezett a hazautazás napja is. Ma korábban keltünk, hogy idõben meg tudjunk reggelizni. A szokásos svédasztal várt minket. Majd szobáinkat rendbe rakva, bõröndjeinkkel a buszhoz indultunk. Közben még jobbra pillantva búcsút intettünk a tengernek, a gyönyörû panorámának és elköszöntünk a vacsoránál megismert szemtelenül barátkozó sirályoktól is. Kezdetét vette a mai programunk. Egy hosszabb utazás után Varasdra érkeztünk, és egy kiadós séta közben megtekintettük a Cilleiek, Frangepánok, majd Erdõdyek birtokában lévõ várat, amely ma múzeumként mûködik. Hallhattunk a Frangepán család életérõl, és arról, hogy a közelben lévõ varasdi fürdõ milyen népszerû volt az elõkelõségek körében. Ezután megcsodáltuk a belváros csodás épületeit, a hangulatos kis utcáit, ahol a járdán a különleges, rézbõl készült csatornafedeleket a város címere díszíti. Következõ, és egyben utolsó horvátországi célpontunk Csáktornya volt. Egy szépen gondozott parkon keresztül jutottunk a Zrínyi várkastélyba, ahol idegenvezetõnktõl újabb érdekes történeteket hallhattunk a Zrínyiek életérõl. Végül tiszteletünket tettük és elhelyeztük az utolsó koszorúnkat is Zrínyi Miklós, a Szigeti veszedelem szerzõjének emlékmûvénél. Kissé felfrissülve folytattuk utunkat a magyar határ felé. 1 5 körül még tartottunk egy rövid pihenõt Balatonlellén, átmozgattuk sajgó tagjainkat és Budapest felé vettük az irány, ahol a város határában elköszöntünk idegenvezetõinktõl, majd közel másfél órás út után érkeztünk haza. Köszönjük szépen a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt.-nek, a Kárpáteurópa Utazási Iroda idegenvezetõinek és a két buszsofõrünknek, hogy igazán sok, szép élménnyel gazdagodhattunk.


Szöveg: Dimákné Sebõk Veronika – Gazda Rudolf
Fényképezte: Csó Jánosné – Dimákné Sebõk Veronika
2024.04.30