Hosszúra nyúlt a tegnap, elfáradt a kis csapat, így ma reggel hagytuk õket sokáig aludni. A tanár néniknek azonban mára is adtak feladatot a szervezõk! Úgy terveztük, hogy ma strandolunk, ezért csak délutánra kértük a transzportot Veszprémbe, így az ebédet a szállásra rendeltük. Az idõ nagyon kellemes, de a fürdéshez sem a levegõ, sem a víz nem volt elég meleg. Helyette szabadprogram volt a szálláson. Kiderült viszont, hogy az ebedünkrõl semmit nem tudnak a szálláson. Telefon ide, telefon oda, bizony a mi ebédünket egy másik kempingbe vitték, úgy 2 km-re innen. Arra a kérdésre, hogy el tudunk-e menni érte, kissé kiakadtunk. De akkor eszünkbe jutott Karcsi (bácsi), a buszsofõr, aki mindent megold. Egy telefon neki, Karcsi egy órával hamarabb jött értünk, irány a másik kemping, ebéd és minden oké! Veszprémben végre szabadjára engedtük egy kicsit a gyerekeket a plázában. Ma is voltak még koncertek, visszasétálva a központba, meghallgattunk néhányat, és most mi voltunk a vastaps! Hat órakor a Szent Mihály székesegyházban részt vettünk egy szentmisén. Az atya kedvesen üdvözölt bennünket, beleszõtte a kórust a prédikációjába. A mise végén pedig három dalt is elénekeltünk. Vacsora után indult a záró rendezvény, ahol mindenki elbúcsúzott Veszprémtõl, a többi kórustól, a fesztiváltól. Jó volt itt lenni, jó volt kissbésnek lenni! Viszlát Veszprém, thank you MusiColours Festival!