Horvátország - 1. nap (Határtalanul)

Kellemesen borongós idõjárásban, de cseppet sem ilyen hangulatban vágtunk neki a horvátországi kalandnak. Meglepõen csendes volt a busz, szinte a határig észrevehetetlen volt a társaság. Fõleg a hangereje. Pakson megtekintettük a Tesco szaniterfelhozatalát,rendben találtuk, Gyorsan a határra értünk, ahol libasorban egyesével igazolványt egyik majd másik ablakon beadogatva gyalogosan keltünk át a határon. Hiába no, mostanság ilyenek az idõk, amik errefelé járnak. Az elsõ megállónk Várdarócon volt, ahol egy életvidám nyugdíjas tanítónéni mesélt a bácskai magyarokról, az egykori iskoláról, s a falu hagyományairól.Megtudtuk, hogy bizony itt nem annyira jó kakasnak lenni, fõleg, ha az illetõ valódi. Ugyanis farsang végén lehetséges egy jól irányzott kupánvágás. De ma védjük meg a bálnákat felkiáltással az állatvédõk már csak gumírozott vagy plüss kakasnak engedélyzik a kólintás eljárásán való általesést. De az élmény így sem kevesebb. Nagy buli, igazi népi hepaj, szóval érdemes ide visszajönni akkor , amikor ez valódiban zajlik. Mohácson busót nézni, aztán átugrani ide meg kakasozni... Mentünk is tovább s jött a Kopácsi-rét. Megtudtuk a nemzeti park különleges állatvilágának titkait. Mekkora a réti sas fesztávolsága, mi az az aranysakál, mennyit eszik a kárókatona (ami nem is katona, hanem madár) és a rekordharcsa mérete. Kellemes napsütésben sétáltunk a vízivilág fapallós ösvényein és a gáton. Következett Eszék, s egy séta a hangulatos régi városrészben, majd egy rácsodálkozás a folyópartról elénktáruló egykori várfallal dúsított kilátásra. Szép város, meg kell hagyni. Mi már azt is tudjuk mit keres a piros kis fityó a tankon. Legalábbis szoborügyileg. Jöhet a Yotube s a videó fico red car tank. Délszláv háborús mementó. S ha már mementó - következett Kiskõszeg, ami igen messze esik Kõszegtõl, hisz itt a horvát-szerb határon található. A partizánlány szobrától csodás kilátás tárult elénk a folyó két partján két országra pillantással. Itt maradtak ötágú csillagos szobrok, de valaki azért aktuálként szép nagy ukrán zászlót pingált a talapzatra. Ez van kérem. Ekkora már kellõen fáradtan, s a pihentségi szinttel ellentétes jelentõs hangerõvel érkeztünk a szállásra. Szobafoglalás, majd vacsora - pörkölt tésztával és savanyúsággal.Egy kis esti foci, kisebb pánik az alig térerõ miatt, pakolás és már itt is a nap vége. Coming soon mondjuk holnap...