MusiColours Fesztivál Veszprém 3. nap

Ma reggel még nagyobb izgalommal ébredtünk, hiszen az igazi, nagy fellépés ma várt ránk. Veszprém Óvárosában, a nagyszínpadon énekelni, csengettyûzni azért eléggé nagy dolognak számít! Márta néni reggeli után azonnal próbára hívta elõbb a csengettyûsöket, majd a kórust. Már akkor érezhetõ volt, hogy ma valahogy minden a helyén van. A kották, a kazook, a kendõ, a hangok, minden. Jókedvûen ültünk a buszra, amely Veszprémbe vitt minket ismét. Az ebéd utáni fõpróba teljesen komoly volt, mégis jókedvû. A gyerekek izgatottak, ugyanakkor nagyon mosolygósak voltak. A helyszínre érkezve egy házasságkötõ terembe vezettek bennünket, itt készülhettünk a fellépésre. Na, hát itt aztán majdnem mindenki volt menyasszony vagy võlegény, de leginkább anyakönyvvezetõ! Az egyengallérok felkötése után a színpadra lépés következett. Bár már készen álltunk, de rend a lelke mindennek, szigorúan 16 órakor kezdhettünk csak. Ám ez sem szegte a kedvünket. A Campanella csengyüttes kezdte a mûsort, megteremtve az egyébként szuper közönség hangulatát. A Jingle bells, majd az Örömóda után Charpentier Te Deum címû mûve hangzott fel a csengettyûkön. Leopold Mozart Bourret-ja is tökéletesen sikerült. Vastapsot kaptak! A mûsorközlõ (én) alig tudta felkonferálni a Zengõ kórus mûsorát a meghatottságtól. A kórus népdalcsokra nagy tetszést aratott, amit a Kazoo koncert csak fokozott. Látványosan és jól hallhatóan tetszett a közönségnek. "Szent az Úr, az alkotó" énekelték a gyerekek, megköszönve Istenünknek, hogy itt lehetünk. A zárószám Selmeczi György Millenniumi óda címû mûvének elsõ három tétele volt. Mára szélfúvások elleni védekezõ intézkedéseket is foganatosítottunk, így a kották is a helyükön maradtak. Gyönyörûen szólt a dallam a zongorán és a gyerekek hangján is! Meg is kapták a jól megérdemelt fagyit! Vacsora elõtt a japán kórust hallgattuk meg. Tavaszi szél vizet áraszt... énekelték - magyarul! Majd két Kodály-mûvet hallhattunk tõlük. Természetesen japán dalok is felcsendültek, köztük a 2011-es földrengés áldozataira emlékezõ ének. Zárásként egy óriási poénnal búcsúztak: "Ez az éjjel soha nem érhet véget"- énekelték három szólamban. Az estét megtisztelte Japán magyarországi nagykövete is. Táncházzal zárult ez a fergeteges, felejthetetlen nap. Óriási élmény volt! Hála, hála Neked, Istenünk!